2011. szeptember 16., 08:362011. szeptember 16., 08:36
A bojkottal azt kívánják jelezni, hogy nézetük szerint a pápa parlamenti beszéde nem egyeztethető össze az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó, az alkotmányban is rögzített elvekkel. A Szentatya szeptember 22. és 25. között tesz hivatalos állami látogatást Németországban. A vizit első napján Berlinben többnyire politikai programokat bonyolít le, a Bundestagban elhangzó beszéd mellett találkozik Angela Merkel kancellárral és Christian Wulff elnökkel. A Német Katolikus Püspöki Konferencia csütörtöki nyilatkozatában elítélte a kilátásba helyezett parlamenti bojkottot. Robert Zollitsch bíboros, freiburgi érsek, a püspöki konferencia elnöke hangsúlyozta: a katolikus egyházfő olyan vendég, akit megfelelő tisztelettel kell fogadni. Emlékeztetett arra is, hogy a német pápát, az egykori Joseph Ratzinger bíborost „mint németet és mint katolikus egyházfőt” a Bundestag elnöke, Norbert Lammert kérte fel a parlamenti beszédre. Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök a bojkott kapcsán utalt arra, hogy Németországban – mint fogalmazott – mindenkinek joga van zagyvaságokat beszélni. A parlamenti honatyáknak azonban nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy nem egy ideológia, hanem az egész lakosság – köztük 25 millió katolikus – képviselői. A bojkott az ellenzéki pártok körében nem váltott ki osztatlan lelkesedést. Mindhárom párt képviselőinek többsége elhatárolódott attól, köztük a szóban forgó pártok vezetői is. A sajtó – pártállástól függetlenül – elítélte a távolmaradásukat bejelentő képviselőket, valamennyi újság kínos és kicsinyes akcióról írt.
Az egykori NDK titkosszolgálata számos ügynökkel figyeltette Joseph Ratzingert – idézte a német Mitteldeutsche Rundfunk Thüringen (MDR) rádió vasárnapi adását a Magyar Kurír. A német rádió szerint a keletnémet állambiztonság Ratzinger 1974-es thüringiai látogatásától kezdve érdeklődött a tudós teológus iránt. Eleinte nem volt megfelelő informátoruk, de mivel Ratzinger egyre fontosabb személyiség lett az egyházban, „legalább egy tucat titkosügynököt” – köztük két keletnémet egyetemi tanárt, két püspökkari titkárt, egy trieri bencést és több újságírót – állítottak rá, akiknek az volt a feladatuk, hogy kövessék, és jelentéseket írjanak róla. A Keletnémet Állambiztonsági Minisztériumban „több száz oldalnyi” információt találtak Joseph Ratzingerről, de az akták közül „kevés volt használható”, és az egyes jelentéseket „szinte teljesen megsemmisítették”. |
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.