2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
Az Olajfák hegyénélkét tanítványát előreküldte egyszamárcsikóért, melyen még nem ültember, majd ezen a szamárcsikón vonult be Jeruzsálembe.A nép ujjongásának közepette pálmaágakkalintegetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis depassione Domini, azaz pálmavasárnap az Úrszenvedéséről. Az egyházi liturgiábanmár az első századoktól fogva gyökeretvertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítőszertartások. Azokban az országokban, ahol ritka apálma, helyette barkát szentelnek meg a katolikus papokvirágvasárnap. A megszentelendő barka beszerzéséreaz ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerülsor. Ezen a napon éneklik el a szentmisében Jézusszenvedéstörténetét, a passiót is,rendszerint Szent Máté evangéliumából.Virágvasárnap fő szertartása mégsem abarkaszentelés, hanem a körmenet és a mise. Akörmenet azt jelzi, hogy Krisztus bevonul Jeruzsálembe,vagyis a templomokba, hogy megkezdje győzelmes szenvedését.A barkát vagy pálmaágat a körmenet alatttartják kezükben a szertartás résztvevői,így fejezve ki, hogy ma ők a Messiást egykor pálmávalfogadó sereg: „Midőn szenvedni mentél, hódolvadicsértek ők téged, most, midőn mennyben trónolsz,mi zengjük előtted a himnuszt” – szól a templomiének. A zöldellő és virágzó ágakatennek előkészítéséül szenteli meg apap. A virágvasárnapot követő időszak a nagyhét,amikor Krisztus szenvedésére és kereszthaláláraemlékezünk. Egyháztörténészekés tömegpszichológusok egyaránt felhívjáka figyelmet a különös kettősségre:virágvasárnapkor ujjongva, pálmaágakkalköszöntötte Jézust a tömeg, majd ugyanez atömeg néhány nap múlva, nagypéntekenhalált kiáltott a Megváltóra.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.