Párbeszédre van szükség, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Tihanyban a szaktárca és az UNESCO magyar nemzeti bizottsága szervezésében, Közös jövőnk – Közös felességünk címmel, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről megrendezett konferencián.
2014. március 22., 15:302014. március 22., 15:30
A miniszter (képünkön) szerint akkor és ott kezdődik a baj, ha vannak, kik elhallgatnak, akik nem akarnak beszélni egymással, mert azok előbb-utóbb el is fordulnak egymástól, és ellenségekké is tudnak válni.
Olyan gondolkodást kell indítani a magyarság és a zsidóság kapcsolatáról a fiataljainkban, hogy a jövőben sokkal nagyobb megértéssel tudjunk egymás felé fordulni, hangsúlyozta.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke József és testvérei bibliai történetét idézte a hallgatóság elé. Hangsúlyozta, volt olyan 70 évvel ezelőtt, hogy valakik azt hitték, testvéreik megvédik őket, velük nem fordulhat elő József története, aztán mégis megtörtént. Ma azért ültünk le itt, mert nem szeretnénk, ha közülünk bárkivel megtörténne az, ami Józseffel, jelentette ki.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija kifejtette: hetven évvel a holokauszt borzalmai után nem az a cél, hogy felébreszszük egymásban a lelkiismeret-furdalást, hanem az, hogy a múlt tragédiáiból, rossz döntéseiből közös gondolatot fogalmazzunk meg, ami közös jövőnket megalapozza, fogalmazott Köves Slomó.
A párbeszédet csak őszintén és erős belső meggyőződéssel lehet elkezdeni és folytatni, hangsúlyozta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is. Kiemelte: már a középkorban voltak hitviták, de ezeket nehéz lenne a mai párbeszédhez hasonlítani, mert „a korabeli társadalmak igényeihez igazodva, a zsidók felelősségre vonása jellemezte”.
A 20. században, a holokauszt óta egészen mások a célok: elismerik az önálló vallási entitásokat, keresik a békés fejlődést, valamint a különböző népek és vallások együttélését, fűzte hozzá. Úgy vélte, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, mégis „az antiszemitizmus elleni fellépés homogenitása nem bevett gyakorlat az egyházaknál sem”.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 70 évvel ezelőtt kezdődött magyarországi deportálásokra utalva úgy vélekedett, hogy a konferencia segíti a múlt jobb megismerését. Hozzátette: nemcsak a történéseket mutatja be, az okokat és az embertelenség működésének módját is kutatja: „hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira, hogy ilyen szörnyűségek alakulhattak ki”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!