„Születését” ünnepelte a református egyház

Az istentiszteleti alkalmon Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szolgált. Az egyházi elöljáró emlékeztetett, hogy egy nép ereje abban van, hogy van-e múltja, hiszen abból táplálkozik.

„Azok a fiatalok, akik nem tanulják meg népük történelmét, gyökértelenné válnak. Tudunk-e válaszolni arra, hogy mi történt az elmúlt 450 évben, amióta az enyedi zsinaton megválasztották az első püspököt? Tudunk-e a dicsőséges múltról beszélni? Az emlékezés során az Isten dicsőségét kell kiemelni, nem a püspökök, főgondnokok tettei a fontosak” – mutatott rá igehirdetésében a püspök.

A Mózes második könyvéből felolvasott történetre utalva Kató Béla elmondta, Izraelnek fontos volt, hogy a múltját magával vigye, hiszen József múmiáját magukkal cipelték a pusztán keresztül. „Vajon ma hány fiatal vállalja, hogy a múltunkat magával cipeli?” – tette fel a kérdést Kató Béla.

A püspök úgy vélte, a mostani megemlékezés is arra mutat rá, hogy ha 450 évvel ezelőtt eleink nem hasonlóan gondolkodnak, akkor nem lett volna jövőnk. „Csodák sorozata van a vándorlás történetében: keserű volt a víz, de Isten ihatóvá tette. Hinnünk kell abban, hogy Isten nem hagy el bennünket. A pusztában gyakran az oázis illúzióját látjuk, de fontos, hogy ne a délibábot keressük, mert az a vesztünket okozza. Csak a tiszta forrás vezet az üdvösség felé” – hangsúlyozta az egyházfő.

Tóth Tibor helybéli lelkipásztor a templom történetét ismertette röviden, majd az Enyedhez és az enyedi zsinatokhoz tartozó döntéseket is felelevenítette, kiemelve azokat, amelyek később az egyház életére is nagy hatással voltak. Beszámolójából kiderült, hogy Nagyenyed a történelem során több püspököt is adott a református egyháznak, egyben a református gondolkodás fellegvára volt.

Gudor Botond esperes az 1564-ben tartott nagyenyedi zsinatról beszélt, mely elmondása szerint szimbolikusan az Erdélyi Református Egyház születési éve. Előadásából kiderült, hogy ez a zsinat elsősorban a tisztázás helye volt, ahol az elveket lefektették. Részletesen kitért az egyházi esemény előzményeire, a történetírók beszámolóira, valamint a zsinat következményeit is hosszasan ecsetelte.

Az ünnepségen fellépett a Nagyenyedi Református Egyházmegye vegyes kara, Boros Erzsébet pedig népdalokkal örvendeztette meg a közönséget. Külön műsorral készültek a Bethlen Gábor Református Kollégium diákjai is, majd Basa Anna orgonajátékát hallgatta meg a gyülekezet. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

Kiss Gábor