Apostolok „arcmásai” egy római katakombában

A falfestmények az ókori Róma falain kívül húzódó katakombában a IV. század végén, vagy az V. század elején készültek. A régészek szerint ezek az ábrázolások szolgáltak mintaként a későbbi korok művészei számára Jézus legbefolyásosabb követőinek megfestésében.

„Ezek a négy apostol első ismert arcmásai” hangsúlyozta a régészeti feltárásokat irányító Fabrizio Bisconti professzor. A freskók létéről már korábban is tudomása volt a régészeknek, ám az ábrázolások részletei kétéves restaurálásnak köszönhetően kerültek napvilágra. A projekt során, amelyet a Vatikán 60 ezer euróval finanszírozott, első ízben alkalmazták a katakombákban a legmodernebb lézertechnikát a festmények megtisztítására.

Ennek köszönhetően fedezték fel Jézus eredeti 12 apostola közül háromnak – Szent Péternek, Szent Andrásnak és Szent Jánosnak – az ikonját, valamint Szent Pálét, aki Krisztus halála után szegődött követőéül. A festményeken ugyanazok a jellegzetességek fedezhetők fel, amelyek a későbbi ikonok sajátosságai voltak. Így Szent Pál ragyás, ráncos, kopaszodó, hegyes szakállú arcmása láttán a szakemberek azt feltételezik, hogy ez az ábrázolás „szabványként” szolgálhatott a későbbi ikonfestők számára.

A négy, egyenként 50 centiméter átmérőjű kör, bennük az apostolok arcmásával, egy olyan római nemesaszszony föld alatti sírkamrájának plafonját díszíti, aki a feltételezések szerint a IV. század végén tért át a kereszténységre. Fabrizio Bisconti magyarázata szerint a korábbi festményeken az apostolokat csoportosan, aprócska fejjel, nehezen kivehető arcvonásokkal ábrázolták. „A korai római keresztény közösségek történetének szempontjából nagyon fontos felfedezésről van szó” – emelte ki Bisconti professzor.