Anna-napi búcsú a tónál

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A római katolikusok Szuz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a 13-14. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérojeleként Jézus ember volta felé fordultak a hívok. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklodést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszentelésérol emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szüloházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelezo ünneppé.

Az Újszövetség azonban semmit nem mond Szuz Mária szüleirol. Egy 2. századi apokrif szerint Mária édesanyját Annának (jelentése: kegyelemmel áldott), apját pedig Joachimnak (Isten megvigasztal) hívták, s mindketten Júda nemzetségébol és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta, hogy a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevu pap viszszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bunös kézbol nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bunössége nyilvánvaló jelének látta. Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik. Nem sokkal késobb azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozik feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Joachim és Anna az Aranykapunál valóban találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant, és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el.