2010. január 15., 11:252010. január 15., 11:25
Agca erről szóló nyilatkozatát ügyvédei hozták nyilvánosságra szerdán. Agca 1981. május 13-án a római Szent Péter téren rálőtt a nyitott gépkocsiban utazó II. János Pálra, az egyházfő túlélte a merényletet. Az azóta eltelt majd három évtizedben azonban nem tisztázódott egyértelműen, miért lőtt Agca a lengyel pápára.
A merénylő előbb azt állította, hogy saját elhatározásából támadt az egyházfőre, megbízói nem voltak. Későbbi vallomásai azonban arra mutattak, hogy az akkori szovjet titkosszolgálat, a KGB bolgár társszervén keresztül szervezte be a török fiatalembert. Agca később ennek a változatnak is ellentmondó nyilatkozatokat tett, állítása szerint a Messiás szerepébe képzelte magát. Az 1978-ban pápává megválasztott Karol Wojtyla mindenesetre szálka volt Moszkva szemében. A katolikus egyházfő nyíltan támogatta a kommunista rendszer egyeduralmát kikezdő Szolidaritás lengyel szakszervezetet.
Az olasz bírói szervek végül is nem találták bizonyítottnak, hogy a pápa elleni merénylet mögött a szovjet és a bolgár titkosszolgálatok álltak volna. Felmentő ítéletek születtek a merényletkísérlettel szőtt állítólagos nemzetközi összeesküvés miatt bíróság elé állított három bolgár és három török vádlott ügyében 1986-ban Rómában. Maga II. János Pál 2002-ben bulgáriai látogatásán hangoztatta, hogy nem hisz a „bolgár kapcsolatban”.
Agcát a gyilkossági kísérletért életfogytiglani börtönre ítélték. A katolikus egyházfő 1983-ban meglátogatta merénylőjét a fegyintézetben, és megbocsátott neki. Az olasz államfő 2000-ben kegyelemben részesítette Agcát, akit kiadtak Törökországnak. Hazájában ismét bebörtönözték egy érvényben lévő ottani ítélete alapján egy újságíró meggyilkolása miatt, amit még 1979-ben követett el.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.