Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény katolikus apostoli kormányzó.
Az egyházi újévet már megtartottuk Advent első vasárnapján, nemsokára a polgári évet kezdjük. Az Újév napján Románia és Bulgária belép az Európai Unióba. Nem szeretném ennek a lépésnek gazdasági, politikai előnyeit és hátrányait mérlegelni, de a lelki vonatkozások ránk tartoznak. Mi, katolikus hívek, mennyiben maradunk és maradhatunk meg kereszténynek az európai népek nagy családjában?
2006. december 22., 00:002006. december 22., 00:00
A kérdés azért jogos, mert az európai csatlakozás lázában egyesek szerettek volna tévesen európainak nevezett, szélsőséges természet- és keresztényellenes rendelkezéseket hozni, például nyugati mintára törvényesítették volna az egyneműek együttélését. Európa alkotmányából kihagyták Isten és a keresztény gyökerek elismerését, pedig Európa kultúrája gyökerében keresztény – ez a lépés tehát felér az intézményesített hittagadással. Én mégis reménykedve nézem az Európai Unió zászlaját, mert az a Szűzanya zászlaja. A kék zászló a tizenkét csillaggal ugyanis az Európa Tanács tisztviselőjének, Paul Levinek javaslatára született, aki zsidóból lett katolikus hivőként a tanácskozás szünetében feltekintett a Szűzanya tizenkét csillagos szobrára, amint ott ragyogott a kék ég alatt. Akik megszavazták a zászlót, nem ismerték annak eredetét, jelentését, ennek ellenére 1986. május 29-én első ízben vonták fel Brüsszelben az Európai Unió székháza előtt. Ha az Európai Unió atyái öntudatlanul is a Boldogságos Szűzanya oltalmába helyezték az európai népek egységét, akkor mi is remélhetjük a Szűzanya áldását európai jövőnkre. „Sohasem lehetett hallani, hogy valakit magára hagyott volna, aki hozzá folyamodott” – mondjuk imánkban. A mi kötelességünk, hogy európaiként is hitvalló keresztény élettel tegyünk tanúságot szent hitünkről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet emlékévet hirdetett meg, mert 2007-ben lesz nyolcszáz esztendeje, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Sárospatakon megszületett. A magyar királylány az előre meghatározott politikai házasság helyett őszinte szerelemből ment férjhez tizennégy évesen Szent Lajos thüringiai tartománygrófhoz. Hatévi boldog házasság után három gyermekkel özvegy maradt, mert Lajos gróf keresztes vitézként a Szentföldre indult, de útközben meghalt. Szent Erzsébet szegénykórházat alapított, amelyben ő maga ápolta a súlyos betegeket. Huszonnégy éves korában halt meg, és halála után négy évvel már szentté avatták. Így lett Szent Erzsébet a katolikus világszervezet, a Caritas védőszentje. Amikor megemlékezünk Szent Erzsébet jubileumáról, azt is vállaljuk, hogy ebben az emlékévben jobban figyelünk embertársaink szükségleteire. Nem elég egy évben egyszer adakozni a Caritas által szervezett, Szent Erzsébet-napot követő vasárnapi gyűjtésen. Jótékonykodni nemcsak pénzzel lehet, hanem önmagunkat, szabadidőnket, szeretetünket is feláldozhatjuk beteg, szenvedő embertársainkért, elsősorban a családban és mindennapi környezetünkben. Az újesztendőben emlékezünk meg Szent Imre herceg születése ezredik évfordulójáról is: kérjük az ifjúság védőszentjének közbenjárását családjaink és főleg a fiatalok hitvalló keresztény életéért. A megkezdett újesztendővel közelebb kerültünk főegyházmegyénk szentistváni alapítása millenniumához, 2009-hez. Pasztorális Bizottságunk kidolgozta az ötévi előkészítőt, az idei év témája: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. A keresztségben Jézus Krisztus mindenkit meghívott az örök boldogságra, életszentségre. Az új esztendőben is vállaljuk keresztény katolikus hitünket, tegyünk róla tanúságot családunkban, környezetünkben, a munkahelyen és – ha a Gondviselés úgy adja – a közéletben vállalt szerepünkkel is.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.