A múlt feltárását tűzték ki célul a püspökök

A temesvári megbeszélésen bánsági ortodox, görög katolikus, római katolikus és protestáns egyházfők, valamint a zsidó hitközség vezetői vettek részt. Együttes imádkozásukon azért fohászkodtak, hogy a Bánság felekezetei és etnikumai a továbbiakban is testvéri szeretetben éljenek együtt, mint ahogy ezt az elmúlt évszázadok során tették. Nicolae Corneanu ortodox érsek felidézte, hogy amikor 1948-ban Temesvárra került, meglepetéssel tapasztalta, hogy ott testvériségben élik meg az ökuméniát, az etnikumok és a felekezetek békében élnek egymással, és átjárás van a különböző egyházak között. Martin Roos római katolikus püspök úgy véli, mindig kiálltak egymásért, és ez tulajdonképpen a testvéri szeretet megnyilvánulása. Az egyetértést emelte ki Alexandru Messian görög katolikus püspök is, amikor felidézte, egyháza 41 év üldöztetés után visszakapta temesvári templomait, elkobzott archívumát, bánsági püspöki könyvtárát. Ezzel szemben a szintén a püspökségéhez tartozó Arad és Hunyad megyében szinte semmi nem került vissza birtokukba, lakóházakban miséznek, miközben templomaik üresen állnak.

„Az európai szintű találkozónak akkor lesz értelme, ha az a felekezetek és az etnikumok közötti valós közeledést szorgalmazza” – fogalmazták meg a bánsági egyházi elöljárók, akik ebből a célból hatpontos nyilatkozatot fogadtak el, amelyet majd a nagygyűlés elé terjesztenek. Ebben a püspökök egyebek mellett a kommunista múlt feltárásának fontosságára mutatnak rá. „A Tismãneanu-jelentés szembenéz a kommunista múlttal, és leleplezi annak rémtetteit. Nekünk egyházi téren ugyanezt kell tennünk. Ezáltal az egyházak közelebb kerülnének egymáshoz, ami pedig a megbékélést, a bocsánatkérést és a megbocsátást készítené elő” – indokolta a múlt feltárásának fontosságát Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az egyházfők a múlt feltárásának előmozdítására egy nemzetközi és felekezetközi bizottság létrehozását javasolták, amelytől a kommunizmus bűneinek feltárásán kívül a rendszerváltás utáni marosvásárhelyi vérengzések és a bukaresti bányászjárások teljes körű kivizsgálását is követelik. A nagyszebeni nagygyűléstől továbbá azt kérik, hogy nyilvánosan ítélje el a kommunizmus tetteit, és javasolja az Európai Parlamentnek, hogy jelöljön ki egy emléknapot a kor áldozatainak tiszteletére.