A családról értekezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Az MKPK családbizottságának rendezvényén, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy II. János Pál pápa 30 éve adta ki a Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdítást, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek rámutatott arra: a tárgyi valóság puszta létezése is úgy tűnik fel sokak előtt, mint a szabadság akadálya, korlátja. Hozzátette: aki azt hiszi, hogy a boldogság a pillanatnyi érzésben van, az nem jut el az igazi boldogságig, mert az ő számára nincs múlt és jövő, nincsenek kapcsolatok, nincs mihez viszonyítani a cselekedeteit, és így nincs értéke és értelme a jelen pillanatnak sem.

Boldogító szabadság

Erdő Péter megfogalmazása szerint „az igazi örömet az Istennel való kapcsolat szerzi meg számunkra. (...) Nem a kapcsolat és tekintet nélküli, önpusztító szabadság tesz boldoggá, hanem az igazi szabadság, amely értékek megvalósításának lehetősége”. Sokan azért nem találják meg a boldogságot az életükben, mert „féltik a rosszul értelmezett szabadságukat” – mondta. A bíboros kitért arra: az emberek elköteleződéstől való félelmének, ami a házasságkötéssel jár, társadalmi okai is vannak, „amelyek nehézzé teszik, hogy a házastársi közösség idejében létrejöjjön, hogy a fiatalok egzisztenciát teremtsenek, és így alapozzák meg egy család létfeltételeit”. Meglátása szerint „korunk a házasság és a család válságával nehézségeket hoz fel maga a házasság fogalma tekintetében is”. Az emberek ma sokan azt mondják, nem érdemes megházasodni, és ma már nemcsak az egyházi, hanem a polgári házasságkötések száma is csökken. Ez utóbbi az elmúlt 30 év fejleménye – jegyezte meg. Hozzátette: a szeretet nélkül család nem élhet, és nem gyarapodhat. „Az ember képtelen szeretet nélkül élni, magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszti az élete, ha nem talál, nem kap szeretetet, ha (...) nem oszthatja meg a szeretetet, ha nem teheti magáévá a szeretet magatartását” – idézte II. János Pál pápát. Erdő Péter kiemelte: a gyermek elfogadása és szerető nevelése is a házasság és a család belső logikájából és lényegéből következik. Ez a szeretet kívánja meg a férfi és a nő egyenlő méltóságát is – fűzte hozzá. „A családban megélt (...) isteni és emberi szeretet az az erő, ami meg tudja menteni, meg tudja újítani népünket, világunkat, és eleven lendületet tud adni egyházunknak is” – összegezte a bíboros.

Összefogás szükséges

Társadalmi összefogásra van szükség, hogy a család visszataláljon önmagához, a házasságon alapuló gyökereihez – jelentette ki az eseményen Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke , aki szerint „vissza kell találnunk a szeretet igazságához”. Bíró felhívta a figyelmet arra: „cselekednünk kell a házasságon alapuló családért, az élet védelmében”. Ennek jegyében hirdette meg az MKPK 2011-re a Család évét, ami a szent család napjáig, azaz december 29-éig tart. Mint közölte, a konferencián „próbálják megfogalmazni a posztmodern Európát jellemző körülményeket”, a tanácskozás második napján, csütörtökön pedig megvizsgálják a családok helyzetét az európai országokban, ami azt is jelenti, hogy „a jövő generációiról szól ez a konferencia”, mert „a lakosság fogyásának megakadályozásáról van szó”.

Családbarát politika

Antoine Renard, a 10 éves múltra visszatekintő, 16 európai országban működő, brüsszeli székhelyű Európai Katolikus Családegyesületek Federációjának (FAFCE) elnöke rámutatott: átadtak a magyar kormány képviselőinek egy dokumentumot, amelyben hangsúlyozzák a családbarát politikai intézkedések fontosságát. Az irat egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a családpolitika minden nemzet belső ügye a szubszidiaritás elvének megfelelően. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EU intézményei minden munkaerővel kapcsolatos döntésének komoly befolyása van a családokra.

Juan Antonio Reig Plá madridi püspök azt mondta: a nemek közötti különbség nem az emberek egyenlőtlenségét, hanem a sokszínűségét jelenti, s többek között ebből fakad az emberi élet védelme. A madridi püspök úgy látja, szükséges az együttműködés a társadalom és a családok között, egyebek mellett azért, hogy az oktatás és a nevelés ügyét elősegítsék. Tóth Pál professzor azt mondta: a civil szervezeteknek is segíteniük kell abban, „hogy a családok a szeretetet meg is tudják élni”. A család válságához hozzájárul, hogy a gyermekek a szüleiktől kapott mintákat már nem tudják alkalmazni saját gyermekeiknél a világ felgyorsult fejlődése miatt – mondta.