Az úzvölgyi katonatemető jogi helyzetének tisztázatlansága és a román parcella és emlékmű létrehozásához szükséges hatósági jóváhagyások hiánya miatt támadta meg a közigazgatási bíróságon Bákó megye prefektusa a dormánfalvi önkormányzat határozatait.
Nem adott konkrét választ a román védelmi minisztérium lapunk azon kérdésére, hogy mikor és milyen szinten folytatódnak a román–magyar tárgyalások az úzvölgyi haditemető ügyében. Bár a korábbi megegyezés szerint szeptemberben folytatódtak volna az egyeztetések a felek között, Bukarest halasztást kért.
Magyarország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához fordult, hogy tegyen jelentést az úzvölgyi helyzetről, fellépésével meg kell akadályozni ugyanis, hogy területfoglalás történjen a katonatemetőkön keresztül.
Több ezren vettek részt hétfőn azon a megemlékezésen, amelyet a 2. világháború úzvölgyi csatájának 75. évfordulóján szerveztek a Hargita és Bákó megye határában fekvő katonai temetőben.
A magyar Honvédelmi Minisztérium illetékese szerint az úzvölgyi katonatemetőben eltemetett és a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt.
Bákó megye prefektusa nem indította el Dormánfalva (Dărmănești) polgármesteri hivatala ellen azokat a közigazgatási pereket, amelyeket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos törvénytelennek vélt intézkedései miatt helyezett kilátásba.
A romániai Elie Wiesel Intézet álláspontja szerint nem minősül román legionárius (fasiszta) szimbólumnak az a kelta kereszt alakú emlékmű, amelyet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala állíttatott az úzvölgyi katonatemetőbe.
Az úzvölgyi katonatemetővel foglalkozó friss tanulmány szerint a román okmányokban név szerint is megemlített hét, románnak tekintett, Úzvölgyén eltemetett katona közül három nem a román hadseregben szolgált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden tárgyalásokat folytatott Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) informális külügyminiszteri találkozójának alkalmával Szlovákiában.
A „kisebbség- és magyarellenes román állampolitika” leállításának céljával hívja tüntetni július 23-ra Székelyudvarhelyre szimpatizánsait az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az úzvölgyi katonai temetőben illegálisan felállított román betonkeresztek műalkotássá nyilvánítása ellen emelt szót kedden Viorica Dăncilă román miniszterelnöknél a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Durván támadja közleményében a Székelyföldi Románok Civil Fóruma Kelemen Hunort az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történtekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt. Az RMDSZ elnökét kijelentéseiért feljelentette Mircea Chelaru, a román hadsereg egykori vezérkari főnöke.
A román védelmi minisztérium szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatott arról a magyar–román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással szerdán Bukarestben.
Három hét elteltével sem vonták felelősségre a román hatóságok az úzvölgyi katonai temetőben június 6-án történt erőszakos behatolás elkövetőit, holott a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak.
A román védelmi miniszter szerint az úzvölgyi hősi temető problémáját párbeszéddel, diplomáciai csatornákon keresztül kell kezelni, a megoldás pedig a következő hetekben születhet meg.
Az Európa Tanács intézményeinek vezetőit tájékoztatta levélben az úzvölgyi katonai temető ügyében elkövetett jogsértésekről az RMDSZ – adta hírül csütörtökön a szövetség hírlevelében.
Megkezdődött a szakmai egyeztetés az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek között – közölte az MTI-vel Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője.
Bár elismerik a magyarellenesség felerősödését, az úzvölgyi történésekért a magyarokat is felelőssé teszik a román szakértők. Vladimir Ionaș szociológus, Adrian Cioroianu történész és Andrei Ţăranu politológus a párbeszéd erősítésében látja a megoldást.