A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy „Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak.
A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.
Mi, magyarok sosem kérünk többet, mint amit más nemzetek Európában már megkaptak – mondta Rétvári Bence, a budapesti emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, „alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
A Trianon című rockopera nem csupán az 1920-as békeszerződésről szól, hanem arról is, hogy miként próbálta feldolgozni a magyar társadalom a békekötés következményeit az elmúlt csaknem 100 évben - mondta Koltay Gábor, a nagyszabású darab rendezője.
Nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek, jelentette ki Lucian Boia. A mítoszromboló könyveiről híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy bemutatták a témában írt könyvét.
A kornak megfelelő választ kell adni Trianon kihívására, ma ilyen például a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, egy pénteki fórumon.
Magyarellenes hangvételű, Gheorghe Funar és C. V. Tudor szélsőségesen nacionalista kirohanásait idéző állásfoglalásban tiltakozik a Román Akadémia a javaslat ellen, hogy március 15. legyen hivatalos ünnep Romániában.
A trianoni kérdéskörnek nem elszakító, hanem összekötő tényezőnek kellene lennie, hiszen ez ugyanúgy a magyarság, mint a románság története – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Murádin János Kristóf történész.
„Elvárjuk, hogy legyen vége a Kárpát-medencében a magyarok lopakodó elnyomásának és asszimilálásának” – jelentette ki Lázár János. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Trianon gyászmunkáját még mindig nem végeztük el.
A trianoni diktátum témája a magyar identitás egyik alapkérdését feszegeti – véli Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.
Visszautasítja a Romániában megjelent vádakat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület-kutatócsoportjának vezetője, reagálva a román közéletben és a sajtóban megjelent állításokra.
A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határozottan visszautasít „minden olyan képtelenséget", hogy Magyarország propagandaháborút folytatna Románia ellen, még ha az tudományos körökből érkező rágalom formájában jelenik is meg.
A magyar kormány „románellenes propaganda-főosztályaként” állították be a bukaresti médiában a magyarországi Trianon 100 nevű kutatócsoportot.
Látogatottsági adatok