Szilágyi Péter: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt a magyarságnak Trianon után

•  Fotó: MTI/Kiss Gábor

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében – hangsúlyozta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton a Veszprém vármegyei Porván.

MTI

2023. június 03., 17:462023. június 03., 17:46

Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén kiemelte: a magyarságot a trianoni békediktátumot követően éltette a remény, hogy „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”.

A magyar kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a reményt beteljesítse. Ennek jegyében egymillió 150 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyarság részévé. A kormány célja, hogy lehetővé váljon a külhoni magyarság számára a szülőföldön való boldogulás, megerősödjön a közösségek magyar identitása – tette hozzá.

Felidézte: 1920. június 4-én a hivatalokban és az iskolákban gyászszünet volt, Budapesten több tízezres gyászruhába öltözött tömeg gyűlt össze. Megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak riasztói, leállt a közlekedés.

A nagyhatalmak döntése értelmében több mint hárommillió magyar az országhatárokon kívül rekedt.

A helyettes államtitkár azt mondta, 13 esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek – fogalmazott.

A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte

– mutatott rá.

Kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért – hangsúlyozta.

A magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha

– jelentette ki Szilágyi Péter.

Veinperlné Kovács Andrea (független), Porva polgármestere elmondta, hogy az egykori pálos monostor szomszédságában álló Pálos-tóban lévő sziget Magyarországot, a körülötte lévő sétaút pedig a határon túli területeket szimbolizálja, a kettőt összekötő, most átadott híd a magyarság összetartozásának jelképe.

Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte:

az idegen – főként francia –, nagyhatalmi álmokat szolgáló trianoni békediktátum tönkre tette a magyar gazdaságot, az ország elvesztette nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

Aki ellátogat a Pálos-halastóhoz, „felidéződik benne ez a gyalázat” – húzta alá, majd a magyarság közös jövőjének és összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.

A felvidéki Éberhardon, Apponyi Albert gróf végső nyughelyén is megemlékezést tartottak szombaton a nemzeti összetartozás napjának alkalmából.

Ezen Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kijelentette: erős nemzetként kell választ adni a jelen kihívásaira, erős nemzetként kell a nemzetek Európája erőforrásának lenni.

Szili Katalin beszédében rámutatott:

a Trianon óta eltelt 103 évben a magyarság már bebizonyította, hogy egységes nemzet az elválasztó határok ellenére is,

ugyanakkor tudatosítani kell a szomszédos államokkal, a cél nem az, hogy a jelenlegi status quo megváltozzon, hanem hogy a mai európai helyzetben olyan összefogás és együttműködés alakuljon ki, amely egy lehetséges új európai súlypontot is teremt.

Hozzáfűzte: láttatni kell azt is, hogy az az Európa, amelyet mi megfogalmazunk, nem a kozmopolita gondolkodásmódon és a meghaladott internacionalizmuson alapul, hanem azon, ami a nemzeti szuverenitást és a nemzetek Európáját jelenti a jövőben.

„Ha ma Trianonról beszélünk, nincs okunk arra, hogy önemésztő magatartást tanúsítsunk, hanem az a fontos, hogy a jelen kihívásai közt mit tudunk azért tenni, hogy erős nemzetként legyünk egy erős erőforrása ennek az Európának”

– jelentette ki Szili Katalin.

•  Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin Galéria

Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin

A miniszterelnöki főtanácsadó Apponyi Albertról szólva elmondta: a grófra többnyire úgy emlékeznek, mint aki Trianonban a nemzet nagy védőügyvédjeként az egész magyarságot és a magyar földet védte, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ő volt az, aki a békediktátumot követően a Népszövetségben mindig kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért.

Rámutatott: ha Apponyi ma is itt lenne köztünk, azzal szembesülne, hogy száz év múltán ugyanazok a kisebbségi törekvések vannak, mint amelyekért ő már küzdött. Példaként hozta fel, hogy a gróf azt akarta, legyen lehetőség arra, hogy oktatási ügyekben a kisebbségi közösségek közvetlenül a Népszövetség tanácsához fordulhassanak.

„Legyen lehetőség arra, hogy a kisebbségi közösségek európai fórumok előtt ezeket peresíthessék is”

– jelentette ki Szili Katalin.

Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a megemlékezésen elmondta: Trianonban megpróbálták megosztani, a második világháború után pedig tovább próbálták gyengíteni a magyarságot, de ennek ellenére, több mint száz év után elmondható, hogy továbbra is mintegy félmillió magyar él a Felvidéken, és itt is akar boldogulni. Az viszont, hogy milyen lesz a felvidéki magyarság jövője, nagyban függ attól, hogy a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon milyen eredményt fog tudni felmutatni a Szövetség és így a felvidéki magyar közösség.

„Szeptember 30. után el kell, hogy tudjuk mondani, mi az, ami jár, és azon kell dolgozni, hogy ezt meg is kapjuk”

– fogalmazott a magyar párt elnöke.

Bárdos Gyula, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke a szeptemberi választásokkal összefüggésben azt mondta: minden egyes felvidéki magyarra szüksége van a közösségnek, a nemzetnek, mivel egy

olyan megmérettetés elé néz a felvidéki magyarság, amely komoly hatással lesz a magyar közösségre, nemcsak a Felvidéken, hanem az egész Kárpát-medencében is.

A hétvége során a Felvidék több magyarok lakta településén is tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A Pozsonyhoz közeli Éberhardon a Csemadok által szervezett megemlékezés az ilyen rendezvények sorában központinak számít. Az ökomenikus istentisztelettel összekötött megemlékezést hagyományosan a helyi kápolnában, Apponyi Albert végső nyughelyén tartják. A szombati istentisztelet után a megemlékezés a helyi művelődési házban folytatódott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból