Szilágyi Péter: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt a magyarságnak Trianon után

Szilágyi Péter: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt a magyarságnak Trianon után

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében – hangsúlyozta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton a Veszprém vármegyei Porván.

MTI

2023. június 03., 17:462023. június 03., 17:46

Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén kiemelte: a magyarságot a trianoni békediktátumot követően éltette a remény, hogy „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”.

A magyar kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a reményt beteljesítse. Ennek jegyében egymillió 150 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyarság részévé. A kormány célja, hogy lehetővé váljon a külhoni magyarság számára a szülőföldön való boldogulás, megerősödjön a közösségek magyar identitása – tette hozzá.

Felidézte: 1920. június 4-én a hivatalokban és az iskolákban gyászszünet volt, Budapesten több tízezres gyászruhába öltözött tömeg gyűlt össze. Megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak riasztói, leállt a közlekedés.

A nagyhatalmak döntése értelmében több mint hárommillió magyar az országhatárokon kívül rekedt.

A helyettes államtitkár azt mondta, 13 esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek – fogalmazott.

A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte

– mutatott rá.

Kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért – hangsúlyozta.

A magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha

– jelentette ki Szilágyi Péter.

Veinperlné Kovács Andrea (független), Porva polgármestere elmondta, hogy az egykori pálos monostor szomszédságában álló Pálos-tóban lévő sziget Magyarországot, a körülötte lévő sétaút pedig a határon túli területeket szimbolizálja, a kettőt összekötő, most átadott híd a magyarság összetartozásának jelképe.

Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte:

az idegen – főként francia –, nagyhatalmi álmokat szolgáló trianoni békediktátum tönkre tette a magyar gazdaságot, az ország elvesztette nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

Aki ellátogat a Pálos-halastóhoz, „felidéződik benne ez a gyalázat” – húzta alá, majd a magyarság közös jövőjének és összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.

A felvidéki Éberhardon, Apponyi Albert gróf végső nyughelyén is megemlékezést tartottak szombaton a nemzeti összetartozás napjának alkalmából.

Ezen Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kijelentette: erős nemzetként kell választ adni a jelen kihívásaira, erős nemzetként kell a nemzetek Európája erőforrásának lenni.

Szili Katalin beszédében rámutatott:

a Trianon óta eltelt 103 évben a magyarság már bebizonyította, hogy egységes nemzet az elválasztó határok ellenére is,

ugyanakkor tudatosítani kell a szomszédos államokkal, a cél nem az, hogy a jelenlegi status quo megváltozzon, hanem hogy a mai európai helyzetben olyan összefogás és együttműködés alakuljon ki, amely egy lehetséges új európai súlypontot is teremt.

Hozzáfűzte: láttatni kell azt is, hogy az az Európa, amelyet mi megfogalmazunk, nem a kozmopolita gondolkodásmódon és a meghaladott internacionalizmuson alapul, hanem azon, ami a nemzeti szuverenitást és a nemzetek Európáját jelenti a jövőben.

„Ha ma Trianonról beszélünk, nincs okunk arra, hogy önemésztő magatartást tanúsítsunk, hanem az a fontos, hogy a jelen kihívásai közt mit tudunk azért tenni, hogy erős nemzetként legyünk egy erős erőforrása ennek az Európának”

– jelentette ki Szili Katalin.

Galéria

Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin

A miniszterelnöki főtanácsadó Apponyi Albertról szólva elmondta: a grófra többnyire úgy emlékeznek, mint aki Trianonban a nemzet nagy védőügyvédjeként az egész magyarságot és a magyar földet védte, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ő volt az, aki a békediktátumot követően a Népszövetségben mindig kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért.

Rámutatott: ha Apponyi ma is itt lenne köztünk, azzal szembesülne, hogy száz év múltán ugyanazok a kisebbségi törekvések vannak, mint amelyekért ő már küzdött. Példaként hozta fel, hogy a gróf azt akarta, legyen lehetőség arra, hogy oktatási ügyekben a kisebbségi közösségek közvetlenül a Népszövetség tanácsához fordulhassanak.

„Legyen lehetőség arra, hogy a kisebbségi közösségek európai fórumok előtt ezeket peresíthessék is”

– jelentette ki Szili Katalin.

Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a megemlékezésen elmondta: Trianonban megpróbálták megosztani, a második világháború után pedig tovább próbálták gyengíteni a magyarságot, de ennek ellenére, több mint száz év után elmondható, hogy továbbra is mintegy félmillió magyar él a Felvidéken, és itt is akar boldogulni. Az viszont, hogy milyen lesz a felvidéki magyarság jövője, nagyban függ attól, hogy a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon milyen eredményt fog tudni felmutatni a Szövetség és így a felvidéki magyar közösség.

„Szeptember 30. után el kell, hogy tudjuk mondani, mi az, ami jár, és azon kell dolgozni, hogy ezt meg is kapjuk”

– fogalmazott a magyar párt elnöke.

Bárdos Gyula, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke a szeptemberi választásokkal összefüggésben azt mondta: minden egyes felvidéki magyarra szüksége van a közösségnek, a nemzetnek, mivel egy

olyan megmérettetés elé néz a felvidéki magyarság, amely komoly hatással lesz a magyar közösségre, nemcsak a Felvidéken, hanem az egész Kárpát-medencében is.

A hétvége során a Felvidék több magyarok lakta településén is tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A Pozsonyhoz közeli Éberhardon a Csemadok által szervezett megemlékezés az ilyen rendezvények sorában központinak számít. Az ökomenikus istentisztelettel összekötött megemlékezést hagyományosan a helyi kápolnában, Apponyi Albert végső nyughelyén tartják. A szombati istentisztelet után a megemlékezés a helyi művelődési házban folytatódott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Újabb halálos orosz légicsapás Harkiv ellen – Az ukránok sikeresen megsemmisítettek több orosz katonai repülőgépet

Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.

Újabb halálos orosz légicsapás Harkiv ellen – Az ukránok sikeresen megsemmisítettek több orosz katonai repülőgépet
2024. április 06., szombat

Több tisztet is elbocsátott és megrovásban részesített az izraeli hadsereg a segélymunkások halálát okozó hibák miatt

Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.

Több tisztet is elbocsátott és megrovásban részesített az izraeli hadsereg a segélymunkások halálát okozó hibák miatt
2024. április 05., péntek

Tizenkettőre nőtt a tajvani földrengés áldozatainak a száma, még tart a mentési munka

A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.

Tizenkettőre nőtt a tajvani földrengés áldozatainak a száma, még tart a mentési munka
2024. április 05., péntek

Nem tart a NATO újabb ukrajnai orosz offenzívától a közeljövőben

A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.

Nem tart a NATO újabb ukrajnai orosz offenzívától a közeljövőben
2024. április 05., péntek

Újabb gyanúsítottakat vettek őrizetbe a krasznogorszki merénylet ügyében

Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.

Újabb gyanúsítottakat vettek őrizetbe a krasznogorszki merénylet ügyében
2024. április 05., péntek

Washingtoni figyelmeztetés: megvonhatják a támogatást Izraeltől

Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.

Washingtoni figyelmeztetés: megvonhatják a támogatást Izraeltől
2024. április 05., péntek

Az életével fizetett: halálos ítéletet hajtottak végre az Egyesült Államokban

Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.

Az életével fizetett: halálos ítéletet hajtottak végre az Egyesült Államokban
2024. április 05., péntek

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak

Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak
2024. április 04., csütörtök

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt

Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt
2024. április 04., csütörtök

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére