Kossuth Lajos elfogyott regimentjéről, az 1848-as forradalom utóéletéről nyílik kiállítás Marosvásárhelyen a Bernády Házban csütörtökön, az eseményt a Castellum Alapítvány és a Maros Megyei Múzeum szervezi.
Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező városban.
Korszerűsítik a segesvári középkori várban található Óratorony tetőszerkezetét, amelyet legutóbb 129 éve újítottak fel. Szakemberek remélik, hogy a műemlék toronygombjában megtalálják a város 1894-ig írt krónikáját.
Több mint 40 millió eurós beruházással új termelőegységet építene a Kolozsvárral szomszédos Dezmérben a kincses város egyik leghíresebb „márkája”, a Farmec kozmetikai vállalat.
Dáné Tibor (1923–2006) kolozsvári író, szerkesztő frissen napvilágot látott emlékirat-kötetét mutatják be a kincses városban április 19-én, szerdán 18.30 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban – közölte a kulturális intézmény.
Gazda József háromszéki művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező legújabb önéletrajzi kötetét mutatták be szerda este a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. Az állandó tárlatról Sárándi Tamás, az intézmény történésze, kurátor beszélt a Krónikának.
Avram Iancu-emlékév lesz 2024-ben, amenyiben a képviselőház is megszavazza a szenátus által elfogadott törvénytervezetet. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz.
A szenátus által hétfőn elfogadott törvénytervezet értelmében 2024 Avram Iancu-év lesz. A szenátus első törvényhozási fórumként szavazott a tervezetről, amelyet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesvár multikulturalizmusáról szól a román politikum és sajtó. De vajon mekkora e jelzőnek a valóságtartalma? Erről beszélgettünk Szekernyés János nyugalmazott újságíróval, helytörténésszel.
A transzilvanizmus egyik legnevesebb kutatója, K. Lengyel Zsolt Kolozsvárra látogatott, hogy bemutassa legújabb, Haza és szülőföld című kötetét.
A váradi vár feltárásának alapembereként dolgozó Mihálka Nándor régésszel az Árpád-kori és az erdélyi fejedelemségek korát megörökítő nagyváradi történelmet jártuk körül, amely a felújított várban és a vármúzeumban vár bemutatásra.
Nagy kaland volt szerepet játszani a Tündérkert című, az ősszel a képernyőkre kerülő magyar sorozatban, izgalmas forgatás zajlott, remek rendezővel és nagyszerű csapattal – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi színészek.
A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken.
Nemzetközi pert indíthat a román ortodox egyház ellen a roma közösség. A jogorvoslat során bírósági ítélettel erősítenék meg: a vallási vezetők vitathatatlan szerepet töltöttek be a több évszázadon keresztül tartó cigány rabszolgaság fenntartásában.
Hány kézirata volt a Nemzeti dalnak? Elszavalta Petőfi a verset a Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15-én? Mi történt vele 1849. július 11-én a Segesvár-Fehéregyházi ütközetben?
Az elviselhetetlen oroszországi télben 1943 januárjában-februárjában a Don kanyarulataiban lévő, az értelmetlen parancsra kitartó, majd a visszavonuló német csapatok védőpajzsát alkotó magyar és nem magyar honvédek és munka.
A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI).
Látogatottsági adatok