Egy referendum rászervezése az európai parlamenti (EP) választásokra azt mutatja, hogy a román államfő nem sokat ad a megmérettetés tétjére és témáira, inkább egy következő választáshoz próbál népszerűséget gyűjteni – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Hegedüs Csilla.
Kijelölte Klaus Johannis államfő az európai parlamenti választások napjára, május 26-ára meghirdetett referendum témáit.
Bővíteni akarja Klaus Johannis államfő a május 26-ára tervezett népszavazás témakörét.
Klaus Johannis államfő román civil szervezetek képviselőivel konzultált kedden arról a szándékáról, hogy május 26-ára, az európai parlamenti (EP-) választás napjára népszavazást is kiírjon az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében.
Határozatképtelenség miatt elnapolta a képviselőház szerdán a igazságügyi miniszter elleni bizalmi szavazást, amelyet az ügyészségi vezetők kiválasztásának szabályait módosító sürgősségi kormányrendelet miatt terjesztett be a jobbközép ellenzék.
Elfogadta pénteken a parlament a 2019-es állami költségvetést. A tervezetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 122-en ellene voksoltak, ketten tartózkodtak.
Elutasította szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a parlamenti képviselők és szenátorok, a miniszterek, a polgármesterek, a prefektusok és a megyei tanács-elnökök egyéni vállalkozókként kereskedelmi tevékenységet folytathattak volna.
A szavazás megismétlése után elfogadta a képviselőház szerdán a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet.
Reális veszélynek tartja Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester, hogy a család meghatározásáról szóló népszavazás érvénytelensége után Romániában is kezdeményezni fogják a melegházasság engedélyezését.
Az ortodox egyház társadalmi befolyása, mozgósítási képessége távolról sem akkora, mint azt eddig a pártok, a politikai szereplők gondolták – lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ezt is jelzi a népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány.
A férfi és nő házasságán alapuló hagyományos családról szervezett romániai alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen volt a szavazatok teljes feldolgozottsága után is, hiszen a szavazati joggal rendelkezők 21,10 százaléka járult az urnák elé.
A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges problémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közö
Az urnákhoz járuló választók csaknem 92 százaléka igennel voksolt a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról rendezett, de az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult kétnapos népszavazáson.
A genderideológia elleni küzdelem folytatódik, mert négymillió román állampolgár hangját meg kell hallani – nyilatkozta vasárnap este a család alkotmányos meghatározásának módosítását kezdeményező Koalíció a családért szervezet elnöke, Mihai Gheorghiu.
Nem kerülhet be Románia alaptörvényébe az a módosítás, amely szerint a család egy férfi és egy nő házasságán alapul, mivel az erről rendezett kétnapos népszavazáson a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.
Az ország több megyéjében – köztük a székelyföldi megyékben is – vannak olyan szavazókörzetek, amelyekben egyetlen választópolgár sem ment el voksolni a referendum első napján. Ezzel szemben egy Neamţ megyei szavazókörzetben csaknem 270 százalékos részvételt jegyeztek.
Növekedett valamelyest a részvételi kedv a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról tartott romániai népszavazás második napján, vasárnap.
Szombaton 21 óráig a szavazásra jogosultak 5,72%-a adta le voksát a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendumon a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint.
Látogatottsági adatok