Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román–magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacșu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt.
Valóságos divatját éli manapság a kommunizmus iránti nosztalgia, még azok körében is mintha megszépültek volna a gyilkos éra mindennapjai, akik hosszú ideig voltak elszenvedői a nélkülözésnek és a rettegésnek.
Az 1784-ben a háromszéki Csomakőrösön született és 1842-ben az indiai Dardzsilingben elhunyt Kőrösi Csoma Sándor utazó, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója nem csak a magyarság, hanem a nemzetközi tudományos világ elismert tudósa.
Akciódús jelenetekkel idézi meg a 2006-os rendőri atrocitásokat az Elk*rtuk című nagyjátékfilm, amely Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszédének következményeit dolgozza fel, és október 21-én kerül a magyar mozikba.
A rendszerváltást a romániai magyarság szemszögéből bemutató interaktív internetes oldalt indított Elmúlt jelen címmel az erdélyi Eurotrans Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közölték pénteken a kezdeményezők.
Az 1989-es forradalom, majd a rendszerváltozás annyira megváltoztatta az életünket, hogy vétek lenne nem beszélni róla.
A 30 éves Wagner Tamás szerint biztató, hogy bizonyos körökben egyre erősebb a fiatalos, optimista lendület és tettrekészség, miközben nagyon nehéz „átnevelni” az idősebb generációkat. A Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor 1989. december 20-án azzal kezdte az utolsó televíziós beszédét, hogy december 16-17-én Temesváron „huligán elemek csoportjai egy törvényes bírósági ítélet végrehajtásának a megakadályozása szándékával” megbontották a rendet. Gazda Árpád a Temesvár 30 k
Hiába telt el 30 év a forradalom óta, a romániai lakosság gondolkodásmódja nem változott – értékelt Dafinca Beáta Ingrid, aki az 1989-es fordulattal egyidősként idézte fel a Krónika sorozatában a kommunizmusról benne kialakult képet, és „kortársként” mondott véleményt a mai Romániáról.
„Mindig hálát adok, hogy nem ebben éltem” – jelentette ki a Krónikának Apjok Norbert. Az idén 30 éves parlamenti képviselőt a romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából faggattuk: a Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
A romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából az éppen 1989. december 25-én született muzeológust, színháztörténészt, Kovács Emőkét faggattuk arról, milyen úton-módon szerzett tudomást a születése előtti sötét világról, és milyennek látja a vele együtt „újjászületett”, mai Rom&
Hálás, hogy megtapasztalhatta 1989 decemberében a tömény eufóriát, szabadságérzést, és hálás azoknak az embereknek, akik harminc évvel ezelőtt mertek álmodni – mondta el a Krónika megkeresésére Böjte Csaba ferences szerzetes.
Milyen szerepe volt Gorbacsovnak a román diktátor eltávolításában? Hogyan élték meg Székelyföldön az 1989-es forradalmat? Mi a közös 56-ban és 89-ben? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Benkő Levente történésszel, újságíróval, lapunk volt munkatársával.
Felszabadulást, reményt jelentett 1989 decembere – emlékezett vissza a Krónika kérésére Soós Anna matematikus, egyetemi tanár. A BBTE rektorhelyettese hangsúlyozta: az elmúlt 30 évben lényegesen jobb lett az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából&
Miben állt a szekusok igazi ereje? Miért tudott mindvégig hinni Nicolae Ceaușescu és a kommunista pártvezetés abban a kitalált forgatókönyvben, hogy Magyarország felől támadás érheti Romániát? Volt-e alternatívája 1989. december 22-én Ion Iliescunak? Mădălin Hodor történésszel elevenítettünk fel néhány kulcsmozzanatot.
A romániai korrupciót és az 5G mobilhálózat kínai közreműködéssel való fejlesztését is ostorozta Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete, amikor Temesváron ünnepélyesen lelepleztek egy emléktáblát, amelyet Donald Trump amerikai elnök adományozott a városnak.
Megalázva érzik magukat Marosvásárhely harminc évvel ezelőtti forradalmárjai, akiknek a helyi hatóságok az utcán, névsorolvasás alapján osztották volna ki az érdemokleveleket. A December 21. Egyesület által szervezett megemlékezést cenzúrázni próbálták a prefektúra és a hadsereg vezetői.
A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított so
Látogatottsági adatok