Rémisztő hírek érkeznek az európai országok száguldó inflációjáról és a várható gazdasági visszaesésről, eközben az Európai Unió vezetőinek továbbra is sincs elképzelése arról, mi lesz, ha az orosz–ukrán háború akár évekig is elhúzódik.
Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England.
Az infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok megérdemlik ezt az erőfeszítést.
Késlelteti, de nem gáncsolja el a szamosújvári Kemény Zsigmond Gimnázium szórványkollégiumának befejezését az építőiparban tapasztalt drágulás. A jelenlegi állás szerint a diákok néhány hónapon belül birtokba vehetik a korszerű bentlakást.
Az augusztusi 10,1 százalékról 10,9 százalékra nőtt szeptemberben az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Észtországban (24,1 százalék), Litvániában (22,5) és Lettországban (22) jegyezték.
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni.
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Tizenkilenc éves csúcsra hágott szeptemberben az infláció. Éves szinten a legnagyobb mértékben a földgáz és a cukor drágult Romániában, amelyek ára 70,64, illetve 50 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta.
Elérte a 15,9 százalékot szeptemberben az éves inflációs ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Nagyjából 20 százalékkal többet kell lepengetnünk ma egy alapélelmiszerekből álló kosárért, mint 2020 tavaszán.
Szigorodnak a jelzáloghitel feltételei, sok a bizonytalanság a gazdaságban, ennek ellenére nem csökkennek az ingatlanárak.
A Világbank jelentősen emelte az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, így a román bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékos bővülésére számít – közölte kedden a Világbank.
Felfele módosította szerdán közzétett jelentésében a román gazdaság 2022-es és 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Év eleje óta 20 százalékkal drágult a benzin, és 37 százalékkal nőtt a gázolaj ára, beleértve az 50 banis literenkénti árkedvezményt is – derül ki a Versenytanács által az Agerpres hírügynökség megkeresésére közölt adatokból.
Az éves inflációs ráta az euróövezetben augusztusban a júliusi 8,9 százalékról a rekordszintű 9,1 százalékra nőtt, az Európai Unióban (EU) pedig 9,8 százalékról 10,1 százalékra emelkedett;
Az idei második negyedévben 1851 lej volt az átlagnyugdíj, 0,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok