Az idei Szalonnafesztivál mind a hat erdélyi településen sikeresnek bizonyult, többen érdeklődtek iránta, mint a korábbi években, minden helyszínen több száz érdeklődőt vonzott.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót, felelős szerkesztőt, a Krónika volt munkatársát a 100 recept – 100 háziasszony című, az egész Székelyföldet átfogó, de magyarországi vidékekre is összpontosító könyvsorozatról kérdeztük.
Jó a magyar konyha híre külföldön, amit a nemzetközi díjak bizonyítanak. A luxemburgi gasztrovilágbajnokságról hazatérő Békés megyei Culinary Team csapat tagjával, Bondár Lászlóval a magyar gasztronómia elismertségéről beszélgettünk.
Már nem a fűszeres paradicsomszósszal tálalt sült kolbász (currywurst), hanem a török fejlesztésű húsos szendvics, a döner a németek kedvenc gyorsétele – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Több mint háromszáz éves csíksomlyói ferences szakácskönyv menüsorát készítették el újra ahhoz a kötethez, amely rendhagyó gasztronómiai időutazásra hívja az olvasókat.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek.
A zöldségek és gyümölcsök szárítása, aszalása az egyik legősibb tartósítási módszer, amely hasonló a tea- és fűszernövények esetében alkalmazott megoldással. Akár nagyanyáink is mesélhetnének a kemencében történő aszalásról, szárításról.
Erdélyben viszonylag kevés csárdaétterem működik, ahol a magyar és a székely konyha kínálatával találkozhatunk.
Mindössze hatvan árnyi területen történő intenzív zöldségtermesztésből él meg az a Nagyvárad közeli fiatal gazda, aki családi kisvállalkozásként, piacon árulva tartja fenn gazdaságát.
Erdély gazdagabb és szegényebb időszakairól, régióiról is árulkodnak a gasztronómiai szokások és a különböző hagyományos receptek.
Az örmény nép közel háromezer éves múltra tekint vissza, gasztronómiai tudásuk kialakulásához pedig sok más nemzet is hozzájárult, hiszen a rómaiaktól az arabokon át a törökökig mindenféle hódítóknak áldozatul estek.
Napi egy kávéadag egészséges és jó hatással van a szervezetre, mondják sokan. Sőt több helyen olvashatjuk, hogy az infarktus kockázatát is csökkenti, ellentétben a hiedelemmel, ami szerint szívproblémákat okozna.
A cukrászokból, szakácsokból és más gasztronómiai szakemberekből álló Békés Megyei Culinary Team 2008 óta a legrangosabb gasztronómiai világversenyekről hódít el díjakat magyaros ételekkel.