Fotó: Presidency.ro
Megfontolásra visszaküldte Klaus Iohannis államfő a parlamentnek azt a törvényt, amely román nemzeti ünnepppé nyilvánítaná a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét.
2020. szeptember 15., 16:142020. szeptember 15., 16:14
2020. szeptember 15., 16:162020. szeptember 15., 16:16
Az államfő indoklásában rámutat: a jogszabály elfogadása számos bírálatot váltott ki a szakértők és a civil szervezetek részéről. A civil szféra reakciói, illetve azok intenzitása rávilágított, hogy a törvény a parlament által elfogadott formájában nem valós és átfogó nyilvános egyeztetés nyomán jött létre. Ezért Iohannis szerint szükséges visszaküldeni a parlamentnek, hogy kezdeményezzenek széles körű egyeztetést róla szakértők, történészek, kutatók, professzorok, akadémikusok, oktatási intézmények, közintézmények és a civil szféra bevonásával.
–szögezte le Iohannis. Az elnök rámutat: a román nép legfőbb képviseleti szerveként a parlament alkotmányos felelőssége bevonni a szakértőket a törvényalkotási folyamatba, illetve az, hogy átláthatóan és felelősen hozzon törvényeket történelmi eseményekkel kapcsolatosan, „a román nép demokratikus értékeivel és törekvéseivel összhangban”.
Mint ismeretes, a parlament május 13-án fogadta el a Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter és Şerban Nicolae szintén szociáldemokrata szenátor által a 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánító magyar országgyűlési határozatért való visszavágásként kidolgozott törvényt, amellyel kapcsolatosan Iohannis alkotmányossági normakontrollt kért. Az alkotmánybíróság azonban július 15-én szavazattöbbséggel alkotmányosnak nyilvánította.
Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
Az államfőnek jogában állt kihirdetés helyett visszaküldeni a parlamentnek, de ha az módosítás nélkül ismét elfogadja, már köteles aláírni.
A meteorológiai szolgálat pénteki előrejelzése szerint jelentős lehűlés várható csütörtökig az ország nagy részében.
Hitelesítette pénteken az alkotmánybíróság az elnökválasztás május 4-i első fordulójának eredményeit. Közleménye szerint döntését egyhangúlag hozta meg a testület.
Az urnáktól hosszú ideje távolmaradók mozgósításában lát esélyt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra, hogy ne a magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyerje meg az elnökválasztást.
Marcel Ciolacu hét elején lemondott miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kivárásra játszik, és mindenképpen kormányra juttatná pártját, akár a szélsőjobboldali George Simion győz, akár a liberális Nicușor Dan.
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
szóljon hozzá!