Fotó: Presidency.ro
Megfontolásra visszaküldte Klaus Iohannis államfő a parlamentnek azt a törvényt, amely román nemzeti ünnepppé nyilvánítaná a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét.
2020. szeptember 15., 16:142020. szeptember 15., 16:14
2020. szeptember 15., 16:162020. szeptember 15., 16:16
Az államfő indoklásában rámutat: a jogszabály elfogadása számos bírálatot váltott ki a szakértők és a civil szervezetek részéről. A civil szféra reakciói, illetve azok intenzitása rávilágított, hogy a törvény a parlament által elfogadott formájában nem valós és átfogó nyilvános egyeztetés nyomán jött létre. Ezért Iohannis szerint szükséges visszaküldeni a parlamentnek, hogy kezdeményezzenek széles körű egyeztetést róla szakértők, történészek, kutatók, professzorok, akadémikusok, oktatási intézmények, közintézmények és a civil szféra bevonásával.
–szögezte le Iohannis. Az elnök rámutat: a román nép legfőbb képviseleti szerveként a parlament alkotmányos felelőssége bevonni a szakértőket a törvényalkotási folyamatba, illetve az, hogy átláthatóan és felelősen hozzon törvényeket történelmi eseményekkel kapcsolatosan, „a román nép demokratikus értékeivel és törekvéseivel összhangban”.
Mint ismeretes, a parlament május 13-án fogadta el a Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter és Şerban Nicolae szintén szociáldemokrata szenátor által a 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánító magyar országgyűlési határozatért való visszavágásként kidolgozott törvényt, amellyel kapcsolatosan Iohannis alkotmányossági normakontrollt kért. Az alkotmánybíróság azonban július 15-én szavazattöbbséggel alkotmányosnak nyilvánította.
Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
Az államfőnek jogában állt kihirdetés helyett visszaküldeni a parlamentnek, de ha az módosítás nélkül ismét elfogadja, már köteles aláírni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!