Mihai Tudosét nagyon szeretné visszaejtőernyőzni a kormányba a PSD elnöke
Fotó: Gov.ro
Egyre komolyabb az esélye, hogy ismét a bukaresti kormány tagja legyen Mihai Tudose volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, aki kormányfői ténykedése során többek között azzal vált hírhedtté, hogy akasztást emlegetett a magyar autonómiakövetelések, illetve a magyar és a székely zászlók kifüggesztése kapcsán.
2023. január 17., 15:532023. január 17., 15:53
Tudose kormánytagságának lehetőségéről Marcel Ciolacu, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke beszélt a România TV-nek nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy a májusban esedékes kormányzati cserék során – amelyek lényege, hogy a PSD átveszi a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párttól (PNL), és több kulcsfontosságú miniszteri tárca is gazdát cserél – visszatér-e a valamilyen kormányzati tisztségbe Tudose, Ciolacu kijelentette: ő ennek a híve.
„Én nagyon szeretném, hogy Mihai Tudose a kormány tagja legyen. (…) A vele folytatott beszélgetések alapján ő is szeretne a kormány tagja lenni. Tapasztalt ember, volt gazdasági miniszter és miniszterelnök is” – emlékeztetett a pártelnök a hétfőn este adott interjúban.
Ciolacu azt is hozzátette, hogy a cserék során a koalíciós megállapodás szerint járnak el, amennyiben addig nem találnak jobb megoldást.
Kihágásnak minősítette Mihai Tudose volt kormányfőnek az autonómiát követelő erdélyi magyarokat áttételesen akasztással fenyegető, egy január 10-i tévéműsorban elhangzott kijelentését szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Mint ismeretes, a jelenleg a PSD európai parlamenti képviselőjeként tevékenykedő Tudose még 2018 januárjában tette az ominózus, akasztásról szóló kijelentést. A kormányfő a Realitatea hírtelevízió egyik műsorában, telefonon bejelentkezve ítélte el a három erdélyi magyar politikai alakulat – EMNP, MPP, RMDSZ – néhány nappal korábban aláírt autonómianyilatkozatát.
Ennek apropóján hangzott el a „fellógatós” mondat.
– hangzott Tudose kijelentése a hangfelvétel tanúsága alapján.
Ezt a legtöbben úgy értelmezték, hogy a román miniszterelnök akasztással fenyegette a Székelyföld lakóit. Ugyanakkor a hangfelvétel inkább azt jelzi, hogy Tudose elsősorban a helyi illetékeseket (hatóságokat, rendőröket) figyelmeztette, nehogy közintézményre felkerüljön – egy feltehetőleg magyar vagy székely – lobogó.
A volt miniszterelnök valószínűleg arra utalhatott kijelentésével, hogy az előző évben Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt (MPP) megpróbálta felvonni a címeres magyar zászlót egy rendezvényen, de a helyi hatóságok és a rendvédelmi szervek felszólítására elállt a tervétől.
Nyilvánosan bocsánatot kért Mihai Tudose volt kormányfő a magyar autonómiatörekvésekkel és a zászlóhasználattal összefüggésben tett „akasztásos, fellógatós” kijelentéséért. Az RMDSZ elfogadta a gesztust, sajnálkozva, hogy az ellenzék nem foglalt állást.
A székelyek felakasztásával való fenyegetőzésként értelmezte a kormányfő szavait többek között Porcsalmi Bálint, az RMDSZ akkori ügyvezető elnöke, aki a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatának visszavonására és bocsánatkérésre szólította Tudosét.
A CNCD megállapította: Tudose azon mondata, hogy „ha a (székely – a CNCD megjegyzése) zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”, diszkriminációnak minősül, és sérti a méltósághoz való jogot. Az Asztalos Csaba vezette hatóság nem szabott ki bírságot, csak figyelmeztetésben részesítette a politikust, tekintettel arra, hogy Tudose azóta Facebook-oldalán bocsánatot kért mindazon közösségektől, amelyeket „félreérthető kijelentésével” megsértett, és korábban más ügyekben nem emeltek még panaszt ellene a diszkriminációellenes testületnél.
Megpróbáltunk RMDSZ-es politikusokat reagáltatni a hírre, miszerint Tudose ismét a bukaresti kormány tagja lehet, tekintettel arra, hogy a magyar alakulat jelenleg is együtt kormányoz a PSD-vel és a PNL-lel. Ám kedden sem Hegedüs Csilla szóvivőt, sem Csoma Botond képviselőházi frakcióvezetőt nem sikerült elérnünk.
Mihai Tudose kormányfő fenntartja az erdélyi magyar autonómiatörekvésekről a múlt héten kifejtett álláspontját, egyúttal cáfolja, hogy emberek felakasztásáról beszélt volna.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
szóljon hozzá!