Ezzel szemben szerinte Johannis semmivel nem szolgált rá az államfői javadalmazásra, egyedüli elfoglaltsága a PSD-kormány munkájának akadályozása volt. Dăncilă az MTI beszámolója szerint azt ígérte: államfőként nem rombolni, hanem építeni fog, azon lesz, hogy a fiatalok büszkén vállalják románságukat, és nem magyarázkodni fog, ha Brüsszelbe utazik, hanem harcolni Románia érdekeiért. Dăncilă felsorolta, mit tekintene prioritásnak megválasztása esetén: egy, az államfő mentelmi jogáról szóló népszavazás kiírása, Románia belépése a schengeni övezetbe, valamint a vízumkötelezettség megszüntetése az Amerikai Egyesült Államokba utazó román állampolgárok számára. A PSD államfőjelöltje hozzátette: amennyiben elnöknek választják, első hivatalos külföldi útja a Moldovai Köztársaságba vezet.

Ezzel egy időben Johannis azt állította: első ötéves mandátuma azzal telt, hogy megvédje a román jogállamiságot a PSD támadásaitól, és ahhoz kért választói felhatalmazást, hogy elkezdhesse a „normális Románia” építését. A tisztségben lévő elnök a bukaresti egyetemi könyvtárban mintegy kétszáz hallgató jelenlétében vett részt pódiumbeszélgetésen kilenc általa kiválasztott vezető újságíróval és politológussal. A rendezvény során úgy értékelte: az államfői jogkörök birtokában sikerült megakadályoznia, hogy a PSD – néhány bűnöző megmentése érdekében – maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és sikerült „Európában tartania” Romániát.

Az elnök megismételte: azért hárította el Dăncilă kihívását, mert nem legitimálhatta egy nyilvános vitával a jogállamiságot aláásó PSD államfőjelöltjét. Úgy értékelte, ideje a PSD-t egy időre ellenzékbe küldeni, hogy „legyen ideje demokratizálódni”, és el lehessen kezdeni azokat az intézményi reformokat, amelyek az állampolgár szolgálatába állítják az államapparátust, elindítva Romániát a modernizálás útján. Ehhez nemcsak saját pártja, hanem a versenyből kiesett jelölteket támogató pártok szavazóira, többek között a romániai magyarok támogatására is számít.