Fotó: Szatmár.ro
Varga Attila alkotmányjogászt, volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt választotta szerdán alkotmánybíróvá a képviselőház. Az alsóház 254-3-as szavazataránnyal választotta a taláros testület új tagjává a volt honatyát. Varga megválasztása után kijelentette: tudatában van a tisztséggel járó felelősségnek.
2016. június 08., 15:442016. június 08., 15:44
2016. június 08., 16:542016. június 08., 16:54
Az új alkotmánybíró megválasztását követően a Krónikának elmondta: kissé meglepte, hogy milyen nagy arányban választották meg. Kifejtette, igyekszik megfelelni a nagyfokú bizalomnak, mint ahogy az őt jelölő RMDSZ bizalmának is. Jövendő alkotmánybírói krédójaként az alkotmányosság tiszteletben tartásának fontosságát nevezte meg.
„Lehet azt mondani, hogy egy alkotmány nem tökéletes, hiszen tökéletes alkotmány nincs. De ha már van egy alkotmány, akkor azt tiszteletben kell tartani – elsősorban a közhatalmat gyakorló intézményeknek, a parlamentnek, a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak. Emellett fontos az alapvető emberi jogok érvényesítése is, hiszen az alkotmányosság mindig az állampolgár számára jelent védelmet\" – hangsúlyozta.
Lapunk kérdésére elmondta: szükségesnek látja a jelenlegi alkotmány módosítását. „A legutóbbi, 2003-as alkotmánymódosítás óta a világ és Románia is sokat változott, és az alkotmányosságban is fölmerültek hiányosságok\" – mutatott rá. Emlékeztetett: 2011-ben és 2013-ban is voltak próbálkozások az alkotmány módosítására, de előbbi, amelyet az akkori államfő kezdeményezett, elsikkadt, utóbbit pedig az alkotmánybíróság – talán kissé túl is lépve hatáskörét – „ízekre szedte\".
Ennek kapcsán megjegyezte: az alkotmánybíróságnak nincs alkotmányos jogköre „irányítani\" a módosítás menetét, ugyanakkor a kész szövegről véleményt mondhat. „Kétféle álláspont létezik: hogy az alkotmánybíróság aktívabban lépjen fel, a másik szerint viszont az alkotmány szövegéhez kell ragaszkodnia. Álláspontom szerint az alapvető emberi jogok terén aktívan, kreatívan kell föllépnie, az államszervezet kérdéseit illetően azonban a szöveghez ragaszkodva\" – fejtette ki Varga.
Az új alkotmánybíró a Krónikának azt is kifejtette, a taláros testület egyetlen magyar tagjaként annyiban tudja majd képviselni a sajátos magyar érdekeket, amennyiben a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok védelméről van szó. „Utóbbiaknak a kisebbségi jogok is részét képezik\" – emlékeztetett. „Amennyiben jogállami elveket kell képviselni nem jogállami fellépéssel szemben, demokratikusakat a nem demokratikusakkal és az alapvető emberi jogokat védőket az alapvető emberi jogokkal szemben állókkal szemben, akkor egyértelműen a romániai magyar közösség érdekeit is képviselem\" – ecsetelte lapunknak Varga Attila.
Mint arról beszámoltunk, mivel idén júliusban lejár Puskás Bálint, a taláros testület RMDSZ által jelölt tagjának a mandátuma, az alkotmánybíróság nemrég azzal a kéréssel fordult a bírát a testületbe delegáló szenátushoz, hogy kezdje el az utód kijelölésének folyamatát. Puskáson kívül idén még két alkotmánybíró mandátuma jár le: a taláros testület elnöke, Augustin Zegrean és Tudorel Toader egyaránt távozik a testületből. Előbbit az államfő, utóbbit a képviselőház delegálta a testületbe.
Az 53 éves, Szatmárnémetiben született Varga Attila alkotmányjogász 1990-től 2012-ig tevékenykedett parlamenti képviselőként az RMDSZ színeiben, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka. Puskás Bálint 2007. június 13-án lett a taláros testület tagja. A kilenctagú alkotmánybíróság tagjait az államfő, a szenátus és a képviselőház nevezi ki kilenc évre, mindegyikük három-három bíróról dönthet. A testület összetétele háromévente újul meg, egyszerre három új tagot neveznek ki. Puskás előtt 1998 és 2007 között Kozsokár Gábor volt az alkotmánybíróság magyar tagja.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
szóljon hozzá!