Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet
Fotó: Beliczay László
Több mint 18 millió szavazópolgárt várnak az urnák elé vasárnap a romániai rendszerváltás óta eltelt három évtized sorrendben kilencedik parlamenti választásán. A részvételre várhatóan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, ami akár a választási preferenciákat is befolyásolhatja.
2020. december 05., 17:012020. december 05., 17:01
2020. december 06., 08:262020. december 06., 08:26
Bő két hónap leforgása alatt a második választást rendezik Romániában a koronavírus „jegyében”, a szeptemberi helyhatósági megmérettetés után a kétkamarás bukaresti parlament tagjait választjuk meg december 6-án.
Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.
A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis
A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
Fotó: Beliczay László
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtökön közölte, több mint tizennyolcmillió, egészen pontosan 18 191 396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választási névjegyzékben december 2-án. A listákat a lakossági nyilvántartó és a polgármesteri hivataloktól kapott információk alapján aktualizálták. Az AEP közölte, 19 604 személy szavazati jogát felfüggesztették. A külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma 740 367, ezek közül 35 808-an kérték, hogy levélben élhessenek szavazati jogukkal, 3078-an az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az AEP szerint 34 192, romániai lakhellyel rendelkező állampolgár kérte, hogy külföldön szavazhasson, őket törölték a hazai állandó választási névjegyzékből.
A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.
– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.
A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején
Fotó: Rostás Szabolcs
A helyhatósági választások kampányához hasonlóan ez a korteshadjárat is a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedések mellett zajlik.
A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.
A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).
A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.
A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
Elkezdődött hétfőn az első elnökválasztási forduló kampányának utolsó hete.
A héten újabb négynapos hosszú hétvége lesz a közszférában a május elsejei munkaszüneti napnak köszönhetően, ugyanis a kormány döntése értelmében megadják szabadnapnak május 2-át, pénteket is.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – a rendőrség vasárnap kapta a bejelentést.
Az alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló 1992/47-es törvényt módosító tervezetet nyújtott be a parlamentbe a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a jövőbeni „választási visszaélések” megelőzése érdekében.
A Központi Választási Iroda (BEC) május 3-án, szombaton és 4-én, vasárnap is közli az elnökválasztási részvétellel kapcsolatos adatokat.
Több mint 16 millió szál csempészett cigarettát és közel 500 kilogramm dohányt foglaltak le a rendőrök az év első három hónapjában – tájékoztatott szombaton a román rendőrség.
Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú viharriasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kiadások csökkentését és a beruházások növelését folytatni kell – állapította meg Tánczos Barna pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy idén március végén 2,28 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.
szóljon hozzá!