Plauru település látképe. A dunai ukrán kikötő néhány száz méterre fekszik a román határtól
Fotó: google.com/maps/
Az orosz hadsereg által használtakhoz hasonló drón darabjaira bukkantak szombaton a román haditengerészet katonái – közölte a védelmi minisztérium. A korábbi, hétfői incidens kapcsán az észak-atlanti szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben az EP-képviselőknek azt mondta, hogy a NATO-nak nincsenek arra utaló információi, hogy egy Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás nyomán kerültek volna az ország területére a drón roncsdarabjai.
2023. szeptember 09., 18:172023. szeptember 09., 18:17
2023. szeptember 09., 18:492023. szeptember 09., 18:49
A bukaresti védelmi minisztérium szombati tájékoztatása szerint román haditengerészeti erők kutatták át a Tulcea megyei Plauru település térségét, miután a helyi hatóságoktól olyan információkat kaptak, miszerint a Duna-deltai falutól délkeleti irányban mintegy 2,5 kilométernyi távolságra dróndarabok lehetnek.
A területet lezárták, a roncsdarabokat megvizsgálják.
A román védelmi minisztérium ismételten elítélte az Orosz Föderáció által civil létesítmények ellen intézett támadásokat, amelyek háborús bűnöknek minősülnek.
,,A védelmi minisztérium erői továbbra is készenlétben állnak, és folytatják az olyan helyszínek közelében lévő területek átkutatását, ahol az orosz erők támadásokat hajtanak végre a dunai ukrán kikötői infrastruktúra ellen” – olvasható a közleményben, amely arról is beszámol, hogy a minisztérium valós időben tájékoztatja az eseményekről a szövetségeseit.
A NATO-nak nincsenek arra utaló információi, hogy egy Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás nyomán kerültek volna az ország területére a vélhetően drónból származó roncsdarabok – jelentette ki csütörtökön a szövetség főtitkára.
,,A Románia területén talált dróndarabok arra utalnak, hogy a NATO-szövetséges Románia szuverén légterének megsértése történt, ami teljesen elfogadhatatlan, és valós veszélyt jelentett a térségben élő román állampolgárok biztonságára nézve" – szögezte le szombaton Klaus Iohannis államfő. ,,Határozottan elítélem ezt az incidenst, amelyet a dunai ukrán kikötők elleni orosz támadások okoztak" – idézi Iohannist az Államelnöki Hivatal.
Iohannis hangsúlyozza, hogy határozottan elítéli Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is.
– hangsúlyozta a román államfő.
Az üggyel kapcsolatban Iohannis szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította a román elnököt. Stoltenberg megerősítette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a szövetségesek teljes mértékben Románia mellett állnak, amit az USA közelmúltbeli döntése is igazol, hogy a légtérvédelmi járőrszolgálat keretében F-16-os vadászgépekkel erősíti meg jelenlétét Romániában.
Mint ismeretes, ukrán illetékesek arról számoltak be hétfőn, hogy orosz drónok zuhantak le és robbantak fel Románia területén az Ukrajna dunai kikötője elleni előző éjszakai támadások során. A román hatóságok kezdetben cáfolták az információt, szerdán azonban Angel Tîlvăr védelmi miniszter bejelentette, hogy átfésültek egy jelentős területet Tulcea megyében, és vélhetően egy orosz drónból származó roncsokra bukkantak.
Az esetre reagálva az észak-atlanti szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg csütörtökön az Európai Parlamentben úgy fogalmazott, hogy a NATO-nak nincsenek arra utaló információi, hogy egy Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás nyomán kerültek volna az ország területére a vélhetően drónból származó roncsdarabok.
Szolidaritásukról biztosították szerdán Romániát a NATO-n belüli szövetségesei, miután Románia közölte, hogy olyan roncsdarabokat találtak az ország területén, amelyek orosz drónból származhatnak – közölte a szövetség a Reuters és az EFE szerint.
Klaus Iohannis államfő sürgős, szakszerű vizsgálatot kért a Tulcea megyében becsapódott orosz dróndarabok ügyében, tisztázandó a megtalált darabok eredetét, és azt, hogy mikor, hogyan, és milyen körülmények között kerültek Románia területétre.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolja Klaus Iohannis államfőt, hogy „hazudik” a Románia határánál felrobbant orosz drónokkal kapcsolatos incidensekről.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!