Trianon nem mond semmit a románoknak: szakértők szerint párbeszéd helyett a történelemmel manipulálnak a politikusok

Trianon nem mond semmit a románoknak: szakértők szerint párbeszéd helyett a történelemmel manipulálnak a politikusok

Sok hűhó semmiért? Van, aki szerint a románok számára nincs jelentősége a trianoni békeszerződésnek

Fotó: Facebook

A magyarokat és Magyarországot hergelő politikai lépésnek tartják a lapunk által megkérdezett román történészek, szociológusok, politikai elemzők azt a szociáldemokrata törvénytervezetet, amely amely Trianon napjává nyilvánítaná június 4-ét. A Krónikának nyilatkozók egységesen állítják: a románok számára nincs jelentősége a trianoni békeszerződésnek, hiszen Románia 1918 december elsejéhez köti Erdély hovatartozásának kérdését.

Pataky István

2019. december 09., 18:452019. december 09., 18:45

2019. december 09., 22:102019. december 09., 22:10

Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni szerződést, amennyiben a parlament elfogadja azt a szociáldemokrata törvénytervezetet, amely Trianon napjává nyilvánítaná június 4-ét. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Adrian Cioroianu történész szerint zsákutca minden június 4-el kapcsolatos javaslat, Magyarországon és Romániában egyaránt.

Idézet
Az ilyen kezdeményezésekkel különböző nézőpontokból ugyan, de hasonló módon manipulálják a történelmet a politikusok, mindkét oldalon. A majdani Trianon emlékmű, amit Budapesten készülnek felállítani, éppúgy nem történelmi vagy művészeti esemény, hanem egy politikai lépés. Paradox módon, egyes román, illetve magyar politikusok egy jobb jövő felvázolása helyett még mindig a múltat szeretnék kozmetikázni”

– nyilatkozta a Krónikának Románia UNESCO-nagykövete, volt külügyminiszter.

Részinformációkra alapoznak

Vladimir Ionaș szociológus úgy véli, a románok nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget Trianonnak. „Sajnos, hozzászoktunk ahhoz, hogy minden témát olykor kevésbé hiteles forrásokra épülő részinformációk alapján ítéljünk meg, épp ezért képtelenek vagyunk olyan fontos témák súlyát érzékelni, mint például Trianonét. Ráadásul a mindkét oldalról érkező manipulációk sokat rontanak a helyzeten. Szerintem egy ilyen törvény csak a kezdeményezők érdekeit szolgálja, mert nincs más téma, ami megfelelő mértékű érzelmet kovácsolna fel a választók körében. Csakhogy az ilyen kezdeményezéseket történészekkel, az interetnikus kapcsolatokban jártas szakértőkkel való egyeztetések kellene hogy megelőzzék” – fogalmazott megkeresésünkre az Etnikai Kapcsolatok Kerek­asztala nevű civil szervezet elnöke. Kihangsúlyozta:

arra van szükség, hogy mindkét fél megértse, a legjobb következtetések megszületéséhez és a megfelelő együttélés feltételeinek megteremtéséhez kizárólag a párbeszéd és a kölcsönös engedmények útján lehet eljutni.

„A románok többsége számára Trianon nem túl világos, mint történelmi téma. A közvélekedés alapján az egyesülés 1918 december 1-jén történt meg és nem az 1920-as trianoni békeszerződés révén” – mondta el lapunknak Andrei Țăranu politológus. Szerinte a szociáldemokrata politikusok kezdeményezése csak arra jó, hogy hergelje a magyar kisebbséget és rontsa a viszonyt Magyarországgal, hiszen egy megkésett szimbolikus visszavágásként értékelhető. „Valószínű, hogy a PSD-kormány bukása után már a kezdeményezők is lemondanának a törvénytervezetről, mivel most éppen újra a kapcsolatot keresik az RMDSZ-szel a kétfordulós polgármester-választást célzó törvénymódosítás megakadályozása kapcsán. Amikor a Trianon-napra vonatkozó a javaslat megszületett, az RMDSZ még politikai ellenségnek számított, most viszont a kölcsönös támogatás közös érdek” – magyarázta Țăranu.

Felesleges törvénytervezet

Radu Carp egyetemi tanár kérdésünkre válaszolva teljesen felesleges törvénytervezetnek nevezte a Trianon-napra vonatkozó kezdeményezést. Mint mondta, Románia nem volt része a trianoni szerzőzésnek.

Idézet
Trianon semmit sem jelent a román közvélekedésben. A PSD még a kormányzatban eltöltött idők reflexeit követi, amikor azért hoztak létre szabadnapokat, hogy mesterségesen növeljék a fogyasztást, ezzel generálva gazdasági növekedést”

– fogalmazott az politikatudományt oktató Carp.

Galéria

Mindent vissza? A tervezetet az RMDSZ „megbüntetésére” szánták, most viszont a PSD éppaz együttműködésben érdekelt

„Ez a tervezet egyike azoknak az olcsó politikai lépéseknek, amelyekkel azt a Romániában valóban létező hiányérzetet próbálják csökkenteni, mely szerint eltűnt a patriotizmus és a hazaszeretet” – ezt már Bogdan Duca politológus, teológus válaszolta a Krónikának. Nyomatékosította: a románoknak Trianon nem mond semmit. „Románia a történelmi tartományok lakossági akaratának és a román hadsereg első világháborús harcának tulajdonítja Erdély, a Bánság, Körösvidék, Máramaros és Bukovina megszerzését. Ezért ünnepeljük December 1-ét és nem Trianon napját.

Idézet
Trianon nem volt más, mint egy tényhelyzet tudomásul vétele: az osztrák-magyar birodalom összeomlott, a birodalmi területen élő nemzetek pedig kinyilvánították akaratukat”

– vázolta a román történelmi megközelítést Duca, aki a két szociáldemokrata törvényhozó tervezetét egy olyan politikai lépésnek nevezte, amely csak a magyar és székely nacionalisták reakcióit provokálja ki és megsérti a magyarok érzéseit. Miközben a magyarok, Magyarország, Romániához hasonlóan megbékéltek jelenlegi határaikkal, s ezt a megbékélést nemcsak a kétoldalú szerződések, de az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás is nyomatékosítja – tette hozzá a politológus.

Vita a történészek között

Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia jelenlegi elnöke egy két évvel ezelőtti interjúban foglalta össze Trianon lényegét. „Az 1920. június 4-i trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. A párizsi békekonferencia rögzítette Európa új térképét, mely sok tekintetben a mai napig érvényes és a történelemben ez az első olyan döntés, amikor a nagyhatalmak nagyrészt a (lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, horvát, szlovén, litván, lett, észt) népek akaratát vették figyelembe, a (német, osztrák-magyar, orosz, oszmán) többnemzetiségű birodalmak feloszlását is szentesítve. Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette. Az okirat szentesítette, hogy további százezer négyzetkilométernyi terület kerül a román állam hivatalos ellenőrzése alá. Ne feledjük, hogy a háború előtti Románia csak 137 ezer négyzetkilométeres volt (Olténia, Munténia, Dobrudzsa és a Kárpátok és Prut közötti Moldva, Bukovina és Besszarábia nélkül) és hogy az egyesülés után 296 ezer négyzetkilométeres lett. A trianoni szerződés némileg rendet tett Közép-Kelet-Európa térségében, megadva a szlovákoknak Szlovákiát, a horvátoknak Horvátországot és a románoknak Erdélyt, a többségi népek önrendelkezési jogával összhangban” – ismertette álláspontját Ioan Aurel Pop.

Lucian Boia történész Az 1918-as nagy egyesülés című könyvében azt írja, az első világháború utáni békekonferenciákon az etnikai hovatartozáson túl földrajzi és geostratégiai szempontokat is figyelembe vettek. Megemlíti azokat a „a kisebb-nagyobb visszaéléseket” is, amikor az elvekkel, szabályokkal mit sem törődve, pusztán a győztesek és vesztesek közötti erőviszonyok döntötték el a kérdést. Boia szerint Ausztria így veszítette el Dél-Tirolt, Németország pedig Danzig városát, azaz a mai, lengyel Gdanskot. „A németek és az osztrákok csakhamar megállapíthatták, hogy a népek önrendelkezési jogát velük szemben nem alkalmazták” – idézi Boiát a Mandiner portál recenziója. A magyarok történelmi jogaikra hivatkoztak, hogy a románok később érkeztek Erdélybe, s a tartomány a Magyar Királyság szerves része volt, de – Boia szerint – ez a vita senkit nem érdekelt.

Idézet
Erdély a románok létszámának, azaz vitathatatlan többségének köszönhetően lett a románoké”

– állítja a könyv szerzője.

Boia december elseje, az 1918-as román egyesülés ünnepe kapcsán azt írja, „legalább annyit meg kellene értenünk, hogy ez nem egy olyan dátum, amiért a magyarok különösképpen odalehetnének!” A történész szerint a románoknak el kell fogadniuk, hogy Erdélynek két történelme van, és ezek olykor ellentmondanak egymásnak, de ki is egészíthetik egymást. „Az, hogy a románok 1918-ban magukhoz csatolták Erdélyt, nem hatalmazza fel őket arra, hogy elkobozzák a magyarok történelmi tudatát” – fogalmaz könyvében Lucian Boia.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Tonnaszámra próbálják rásózni a penészes, romlott zöldséget-gyümölcsöt a vásárlókra az üzletekben

Több tonna zöldséget és gyümölcsöt vontak ki a romániai piacról ellenőrzései nyomán az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), egyebek mellett penészes, poros és rovarokkal fertőzött termékeket is.

Tonnaszámra próbálják rásózni a penészes, romlott zöldséget-gyümölcsöt a vásárlókra az üzletekben
2024. május 07., kedd

Nő a közlekedési kultúra? Jóval kevesebb súlyos baleset történt ortodox húsvétkor, mint tavaly

A majálist és görögkeleti húsvétot is felölelő idei hatnapos hosszú hétvégén 42,8 százalékkal kevesebb súlyos közúti baleset történt a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Nő a közlekedési kultúra? Jóval kevesebb súlyos baleset történt ortodox húsvétkor, mint tavaly
2024. május 07., kedd

Négy cég „röptetheti” Iohannist utazásai során, mindez több mint nyolcmillió lejébe kerül az adófizetőknek

Négy cég bonyolíthatja le összesen több mint nyolcmillió lej értékben az államfő kül- és belföldi légi utazásait az elnöki hivatal által kiírt közbeszerzési eljárás eredménye alapján.

Négy cég „röptetheti” Iohannist utazásai során, mindez több mint nyolcmillió lejébe kerül az adófizetőknek
2024. május 07., kedd

Már sokadszor kellett új börtönbe költöztetni a román hatóságok által a legveszélyesebbnek tartott bűnözőt

A napokban immár sokadik alkalommal kellett új börtönbe költöztetni Konsztantinosz Passzariszt, a román hatóságok által a legveszélyesebbnek tartott, jelenleg fogva tartott bűnözőt, akit több mint húsz éve ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre.

Már sokadszor kellett új börtönbe költöztetni a román hatóságok által a legveszélyesebbnek tartott bűnözőt
2024. május 06., hétfő

Fittyet hánynak a kiberbiztonságra: sokan még online vásárláskor sem figyelnek a kockázatokra

Bár a romániai lakosság számottevő hányada rendszeresen használja az internetet, nagyon sokan fittyet hánynak a kiberbiztonságra – irányítja rá a figyelmet egy friss elemzés.

Fittyet hánynak a kiberbiztonságra: sokan még online vásárláskor sem figyelnek a kockázatokra
2024. május 06., hétfő

Közel nyolcvan nagyszabású akcióban több mint 1200 házkutatást tartott a gazdasági rendőrség

A gazdasági rendőrség az év első három hónapjában országszerte 78 nagyszabású akciót hajtott végre a bűnözői csoportok felszámolása érdekében, és összesen 1226 házkutatást tartott.

Közel nyolcvan nagyszabású akcióban több mint 1200 házkutatást tartott a gazdasági rendőrség
2024. május 06., hétfő

Volt román miniszter: Romániában és Moldovában jobb élni, mint Budapesttől nyugatra

Jelenleg ugyanakkora erőfeszítéssel jobban lehet élni Romániában vagy Moldovában, mint Budapesttől nyugatra – állította Daniel Funeriu volt román oktatási miniszter.

Volt román miniszter: Romániában és Moldovában jobb élni, mint Budapesttől nyugatra
2024. május 06., hétfő

Lassan vége a tavaszi vakációnak: kezdődik a tanév utolsó modulja, szerdán térnek vissza a diákok az iskolapadokba

A diákok május 8-án, szerdán térnek vissza az iskolapadokba az április 27-én kezdődött húsvéti vakációt követően.

Lassan vége a tavaszi vakációnak: kezdődik a tanév utolsó modulja, szerdán térnek vissza a diákok az iskolapadokba
2024. május 06., hétfő

Újra luxusrepülőre pattanhatott Iohannis, hogy átvegye a „washingtoni Oscar-díjat”

Klaus Iohannis hétfőn az Amerikai Egyesült Államokba utazott – az elnök ugyanazt a luxusgépet használta, amellyel tavaly Afrikába és Dél-Koreába utazott – adta hírül a Realitatea Tv.

Újra luxusrepülőre pattanhatott Iohannis, hogy átvegye a „washingtoni Oscar-díjat”
2024. május 06., hétfő

Változékony időjárás várható a héten, a hőmérséklet érezhetően visszaesik, havaseső is lehet

Változékony lesz az időjárás a héten Románia legtöbb régiójában, és miután vasárnap viharok söpörtek végig az ország nagy részén, hétfőn az ország északi felére, kedden pedig az egész országra kiterjednek.

Változékony időjárás várható a héten, a hőmérséklet érezhetően visszaesik, havaseső is lehet