Trianon nem mond semmit a románoknak: szakértők szerint párbeszéd helyett a történelemmel manipulálnak a politikusok

Pataky István 2019. december 09., 18:45 utolsó módosítás: 2019. december 09., 22:10

A magyarokat és Magyarországot hergelő politikai lépésnek tartják a lapunk által megkérdezett román történészek, szociológusok, politikai elemzők azt a szociáldemokrata törvénytervezetet, amely amely Trianon napjává nyilvánítaná június 4-ét. A Krónikának nyilatkozók egységesen állítják: a románok számára nincs jelentősége a trianoni békeszerződésnek, hiszen Románia 1918 december elsejéhez köti Erdély hovatartozásának kérdését.

Sok hűhó semmiért? Van, aki szerint a románok számára nincs jelentősége a trianoni békeszerződésnek Fotó: Facebook

Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni szerződést, amennyiben a parlament elfogadja azt a szociáldemokrata törvénytervezetet, amely Trianon napjává nyilvánítaná június 4-ét. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Adrian Cioroianu történész szerint zsákutca minden június 4-el kapcsolatos javaslat, Magyarországon és Romániában egyaránt.

Az ilyen kezdeményezésekkel különböző nézőpontokból ugyan, de hasonló módon manipulálják a történelmet a politikusok, mindkét oldalon. A majdani Trianon emlékmű, amit Budapesten készülnek felállítani, éppúgy nem történelmi vagy művészeti esemény, hanem egy politikai lépés. Paradox módon, egyes román, illetve magyar politikusok egy jobb jövő felvázolása helyett még mindig a múltat szeretnék kozmetikázni”

– nyilatkozta a Krónikának Románia UNESCO-nagykövete, volt külügyminiszter.

Részinformációkra alapoznak

Vladimir Ionaș szociológus úgy véli, a románok nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget Trianonnak. „Sajnos, hozzászoktunk ahhoz, hogy minden témát olykor kevésbé hiteles forrásokra épülő részinformációk alapján ítéljünk meg, épp ezért képtelenek vagyunk olyan fontos témák súlyát érzékelni, mint például Trianonét. Ráadásul a mindkét oldalról érkező manipulációk sokat rontanak a helyzeten. Szerintem egy ilyen törvény csak a kezdeményezők érdekeit szolgálja, mert nincs más téma, ami megfelelő mértékű érzelmet kovácsolna fel a választók körében. Csakhogy az ilyen kezdeményezéseket történészekkel, az interetnikus kapcsolatokban jártas szakértőkkel való egyeztetések kellene hogy megelőzzék” – fogalmazott megkeresésünkre az Etnikai Kapcsolatok Kerek­asztala nevű civil szervezet elnöke. Kihangsúlyozta:

arra van szükség, hogy mindkét fél megértse, a legjobb következtetések megszületéséhez és a megfelelő együttélés feltételeinek megteremtéséhez kizárólag a párbeszéd és a kölcsönös engedmények útján lehet eljutni.

„A románok többsége számára Trianon nem túl világos, mint történelmi téma. A közvélekedés alapján az egyesülés 1918 december 1-jén történt meg és nem az 1920-as trianoni békeszerződés révén” – mondta el lapunknak Andrei Țăranu politológus. Szerinte a szociáldemokrata politikusok kezdeményezése csak arra jó, hogy hergelje a magyar kisebbséget és rontsa a viszonyt Magyarországgal, hiszen egy megkésett szimbolikus visszavágásként értékelhető. „Valószínű, hogy a PSD-kormány bukása után már a kezdeményezők is lemondanának a törvénytervezetről, mivel most éppen újra a kapcsolatot keresik az RMDSZ-szel a kétfordulós polgármester-választást célzó törvénymódosítás megakadályozása kapcsán. Amikor a Trianon-napra vonatkozó a javaslat megszületett, az RMDSZ még politikai ellenségnek számított, most viszont a kölcsönös támogatás közös érdek” – magyarázta Țăranu.

Felesleges törvénytervezet

Radu Carp egyetemi tanár kérdésünkre válaszolva teljesen felesleges törvénytervezetnek nevezte a Trianon-napra vonatkozó kezdeményezést. Mint mondta, Románia nem volt része a trianoni szerzőzésnek.

Trianon semmit sem jelent a román közvélekedésben. A PSD még a kormányzatban eltöltött idők reflexeit követi, amikor azért hoztak létre szabadnapokat, hogy mesterségesen növeljék a fogyasztást, ezzel generálva gazdasági növekedést”

– fogalmazott az politikatudományt oktató Carp.

Mindent vissza? A tervezetet az RMDSZ „megbüntetésére” szánták, most viszont a PSD épp az együttműködésben érdekelt

„Ez a tervezet egyike azoknak az olcsó politikai lépéseknek, amelyekkel azt a Romániában valóban létező hiányérzetet próbálják csökkenteni, mely szerint eltűnt a patriotizmus és a hazaszeretet” – ezt már Bogdan Duca politológus, teológus válaszolta a Krónikának. Nyomatékosította: a románoknak Trianon nem mond semmit. „Románia a történelmi tartományok lakossági akaratának és a román hadsereg első világháborús harcának tulajdonítja Erdély, a Bánság, Körösvidék, Máramaros és Bukovina megszerzését. Ezért ünnepeljük December 1-ét és nem Trianon napját.

Trianon nem volt más, mint egy tényhelyzet tudomásul vétele: az osztrák-magyar birodalom összeomlott, a birodalmi területen élő nemzetek pedig kinyilvánították akaratukat”

– vázolta a román történelmi megközelítést Duca, aki a két szociáldemokrata törvényhozó tervezetét egy olyan politikai lépésnek nevezte, amely csak a magyar és székely nacionalisták reakcióit provokálja ki és megsérti a magyarok érzéseit. Miközben a magyarok, Magyarország, Romániához hasonlóan megbékéltek jelenlegi határaikkal, s ezt a megbékélést nemcsak a kétoldalú szerződések, de az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás is nyomatékosítja – tette hozzá a politológus.

Vita a történészek között

Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia jelenlegi elnöke egy két évvel ezelőtti interjúban foglalta össze Trianon lényegét. „Az 1920. június 4-i trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. A párizsi békekonferencia rögzítette Európa új térképét, mely sok tekintetben a mai napig érvényes és a történelemben ez az első olyan döntés, amikor a nagyhatalmak nagyrészt a (lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, horvát, szlovén, litván, lett, észt) népek akaratát vették figyelembe, a (német, osztrák-magyar, orosz, oszmán) többnemzetiségű birodalmak feloszlását is szentesítve. Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette. Az okirat szentesítette, hogy további százezer négyzetkilométernyi terület kerül a román állam hivatalos ellenőrzése alá. Ne feledjük, hogy a háború előtti Románia csak 137 ezer négyzetkilométeres volt (Olténia, Munténia, Dobrudzsa és a Kárpátok és Prut közötti Moldva, Bukovina és Besszarábia nélkül) és hogy az egyesülés után 296 ezer négyzetkilométeres lett. A trianoni szerződés némileg rendet tett Közép-Kelet-Európa térségében, megadva a szlovákoknak Szlovákiát, a horvátoknak Horvátországot és a románoknak Erdélyt, a többségi népek önrendelkezési jogával összhangban” – ismertette álláspontját Ioan Aurel Pop.

Lucian Boia történész Az 1918-as nagy egyesülés című könyvében azt írja, az első világháború utáni békekonferenciákon az etnikai hovatartozáson túl földrajzi és geostratégiai szempontokat is figyelembe vettek. Megemlíti azokat a „a kisebb-nagyobb visszaéléseket” is, amikor az elvekkel, szabályokkal mit sem törődve, pusztán a győztesek és vesztesek közötti erőviszonyok döntötték el a kérdést. Boia szerint Ausztria így veszítette el Dél-Tirolt, Németország pedig Danzig városát, azaz a mai, lengyel Gdanskot. „A németek és az osztrákok csakhamar megállapíthatták, hogy a népek önrendelkezési jogát velük szemben nem alkalmazták” – idézi Boiát a Mandiner portál recenziója. A magyarok történelmi jogaikra hivatkoztak, hogy a románok később érkeztek Erdélybe, s a tartomány a Magyar Királyság szerves része volt, de – Boia szerint – ez a vita senkit nem érdekelt.

Erdély a románok létszámának, azaz vitathatatlan többségének köszönhetően lett a románoké”

– állítja a könyv szerzője.

Boia december elseje, az 1918-as román egyesülés ünnepe kapcsán azt írja, „legalább annyit meg kellene értenünk, hogy ez nem egy olyan dátum, amiért a magyarok különösképpen odalehetnének!” A történész szerint a románoknak el kell fogadniuk, hogy Erdélynek két történelme van, és ezek olykor ellentmondanak egymásnak, de ki is egészíthetik egymást. „Az, hogy a románok 1918-ban magukhoz csatolták Erdélyt, nem hatalmazza fel őket arra, hogy elkobozzák a magyarok történelmi tudatát” – fogalmaz könyvében Lucian Boia.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.