Az álláspont annyiban változott, hogy 2024-ben arról is tárgyaljanak, hogy mikor csatlakozhat Románia a szárazföldi határőrizet megszüntetése révén is” – közölték csütörtökön kormányzati források.

Erről a javaslatról, amelyet Románia a három belügyminiszter szlovéniai találkozóján tett, az év végéig születhet döntés, esetleg a Bel- és Igazságügyi Tanács rendkívüli ülésén.

Ausztria várhatóan azt követően válaszol, hogy Gerhard Karner belügyminiszter konzultál Karl Nehammer osztrák kancellárral.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön kijelentette, hogy

Elmondta, az este folyamán az Európai Bizottság elnöke meghívta egy nem hivatalos megbeszélésre az osztrák kancellárral és a bolgár miniszterelnökkel.

„A schengeni tárgyalások továbbra is bonyolultak. (...) Pozitív légkörben lezajlott jó megbeszélés volt, de mindannyian felismertük, hogy még sok mindent kell megtárgyalnunk, mielőtt olyan eredményre jutunk, amely, nyilvánvalóan, minden fél számára kielégítő. Nem tudok elképzelni olyan döntést, amely az egyik fél számára kielégítő, a másik fél számára pedig teljesen elfogadhatatlan. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, folytatjuk a tárgyalásokat, megbeszéléseket, még sok van hátra” – mutatott rá az államelnök.

Arra a kérdésre, hogy megvalósítható-e a légi közlekedési határellenőrzést megszüntető részleges schengeni csatlakozás Románia esetében, Iohannis így válaszolt:

Hozzátette azonban, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bel- és igazságügyi tanács rendkívüli ülést tartson ebben az ügyben.

„Nem zárom ezt ki. A tárgyalások folytatódnak, mindenki nagy erőfeszítéseket tesz, és egy adott ponton, ha egy megoldás felmerül, hivatalossá lehet tenni. Addig azonban még sokat kell dolgoznunk” – ismerte be a román államfő.

Mint arról beszámoltunk, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter három feltételt szabott a részleges schengeni csatlakozás jóváhagyásához.

Hétfőn leszögezte: az Európai Bizottságon a sor, hogy elfogadja a feltételeket.

Az osztrák belügyminiszter rámutatott, az Európai Unió külső határainak megerősítése érdekében kéri az EB-től a határrendészek számának megháromszorozását és a határvédelmi infrastruktúra korszerűsítését elsősorban a bolgár-török és a román-szerb határon.

Kéri továbbá a szárazföldi határellenőrzés szigorítását, valamint hogy Románia és Bulgária vegyen át menedékkérőket, főleg afgánokat és szíreket.