Nem volt törvényes? A kormány nem hagyta jóvá a dák műkincsek Hollandiába szállítását
Fotó: Drents Museum/Facebook
Nem fogadtak el a hétvégén Hollandiában ellopott romániai dák műkincsek külföldre szállítását engedélyező kormányrendeletet – erősítette meg hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök. Raluca Turcan egykori kulturális miniszter a kijelentéssel kapcsolatban manipulációval vádolta meg a kormányfőt, közölve: az ügyben nem is volt szükség kormányhatározatra.
2025. január 27., 15:052025. január 27., 15:05
2025. január 27., 17:402025. január 27., 17:40
A kormányfőt arról kérdezték, miért nem volt ilyen rendelet a dák műkincsek kapcsán, miután korábban a római és a lisszaboni kiállítás esetében a kormány döntött azok engedélyezéséről.
– kommentálta Ciolacu tömören az ügyet.
Elbocsátásokkal fenyegeti Natalia Intotero művelődési miniszter a tárcának alárendelt intézmények vezetőit, miután Hollandiában dák műtárgyakat loptak el.
„Nem zárunk ki semmilyen nyomozási hipotézist azoknak a körülményeknek a vizsgálatakor, amelyek az asseni Drents Múzeumban kiállított négy (...) műkincs január 25-i elrablásához vezettek” – válaszolta hétfőn a bukaresti főügyészség sajtóirodája arra a kérdésre, kiterjed-e a vádhatóság vizsgálata arra, hogy a műtárgyak a törvény által előírt kormányhatározat kibocsátása nélkül kerültek külföldre. A legfőbb ügyészség szombaton bejelentette, hivatalból büntetőeljárást indított a Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablásának ügyében.
Lucian Romașcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, volt kulturális miniszter ugyancsak arról írt közösségi oldalán posztolt bejegyzésében, hogy a műkincsek külföldre szállítását kormányhatározattal kellett volna engedélyezni, ez azonban szerinte sem történt meg.
Minderre reagált hétfőn délután Raluca Turcan egykori kulturális miniszter is. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője Facebook-oldalán azt írta: 2023-ban valóban az ő előterjesztésére módosították úgy a kulturális örökség védelméről szóló törvény, hogy múzeumok külföldi kiállításait vagy nemzetközi kulturális projektekben való részvételét kormányhatározattal kell jóváhagyni, de mindezt csak abban az esetben, ha több hatóság és intézmény érintett. „A hollandiai múzeummal közösen végrehajtott projektben csak a Nemzeti Történeti Múzeum érintett, ezért ez esetben nem volt szükség kormányhatározatra. Sajnálatos, hogy egy miniszterelnök manipulatív információkat tesz közzé kabinetje egyik volt tagjáról, csak azért, hogy betöltse a jó barátja, Lucian Romașcanu minisztersége idején produkált semmit” – fogalmazott Raluca Turcan.
A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló 25/2000. évi 182. törvény 34. cikkelye a következőket írja elő: „(1) Kiállítások szervezése vagy kulturális projektek megvalósítása céljából a közintézmények adott esetben kölcsönadhatják az ország közintézményeinek vagy jogi személyeknek, a hatályos törvények betartásával, a kezelésükben lévő minősített ingó kulturális javakat”.
A 27/2023. számú sürgősségi kormányrendelet új cikkelyt vezetett be a törvénybe, a következő szöveggel: „A művelődési minisztériumnak alárendelt múzeumi közintézmények külföldi kiállítások szervezése vagy nemzetközi kulturális projektek megvalósítása esetén
Mint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hoz létre a kormányon belül, és hogy a művelődési minisztériumba küldi a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületét, hogy ellenőrizze a dák műtárgyaknak a hollandiai Drents Múzeumban történő kiállításával kapcsolatos összes dokumentációt. „A kincsek visszakerülnek Romániába, minden állami hatóság ezen dolgozik” – igyekezett megnyugtatni a közvéleményt a miniszterelnök.
A holland rendőrség közzétette az első videófelvételeket a Drents Múzeumban elkövetett betörésről, amelynek során ellopták a dák kincseket – közölte az
Cătălin Predoiu belügyminiszter a dák műkincsek ellopásával kapcsolatban elmondta, hogy
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be ismeretlenek, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát. A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A Drents Múzeum tárlata a tervek szerint vasárnap zárult volna, a kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése vasárnap sajtótájékoztatón közölte, hogy
Ernest Oberlander-Târnoveanu múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására. Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották. A Telegraaf szerint nem kizárt a németországi hírhedt Remmo-klán, egy libanoni-kurd származású család érintettsége, amely az elmúlt években nagy feltűnést keltő múzeumi betöréseket hajtott végre.
Ernest Oberlander-Târnoveanu hétfőn, a képviselőház kulturális bizottságának ülésén lezajlott meghallgatása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem tartja magát felelősnek a dák műkincsek elrablásáért, mert nem tehet arról, hogy a tettesek „robbantással betörtek egy vasbeton épületbe”. Szerinte a hollandiai múzeum a felelős történtekért, mert a szerződést megszegve nem biztosította a műtárgyak napi 24 órás őrzését. Arra a kérdésre, hogy lemond-e, azt válaszolta: lemond, amikor eljön az ideje.
„Soha senki nem szembesült még ilyen helyzettel. Sajnos a saját bőrünkön tanulunk belőle” – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szerződés szerint a hollandiai múzeumnak a napi 24 órás felügyelet mellett törhetetlen, biztonságos vitrinekben kellett volna kiállítania a dák műkincseket. „Ez az egyik probléma, amit nem értek, hogy mi történt azokkal a vitrinekkel” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a kártérítés kifizetése azon múlik, betartotta-e a hollandiai múzeum a szerződésben rögzített biztonsági előírásokat. Megjegyezte, hogy szerinte valakik megrendelésére történt ez a rablás. Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Történeti Múzeum beperli-e a hollandiai múzeumot, kijelentette: „Amíg nem készül el a hivatalos rendőrségi jelentés, addig nincs alapja a pernek. Előbb látnunk kell, hogy hol és ki szegte meg a szerződést”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első három hónapjában lefolytatott több mint 400 akció nyomán összesen 173 személyből álló 23 bűnszervezetet számolt fel a rendőrség.
Szombaton kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az időközi helyhatósági választások kampánya.
Megbánta Crin Antonescu, hogy azt mondta: a kínai gyakorlatot alkalmazva stadionokban lövetné főbe a drogdílereket.
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Bár nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, a drogdílereket stadionban lövetné agyon, ha ez lehetséges volna – jelentette ki Crin Antonescu.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Cáfolja az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) Victor Ponta független álalmfőjelölt állítását, hogy a 2014-es árvíz idején az ő utasítására nyitották meg a Vaskapu erőmű gátját, hogy a Duna vize Belgrád helyett romániai területeket árasszon el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!