Fotó: Pethő Melánia
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
2021. november 15., 21:512021. november 15., 21:51
2021. november 15., 23:132021. november 15., 23:13
Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kezdeményezőként vállalt szerepet.
„A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt.
– idézte Novák Csaba-Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele.
A tervezetet csaknem két héttel korábban a képviselőház hasonló szavazataránnyal fogadta el. Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak.
A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.
Nicușor Dan megválasztott államfő a képviselőház és a szenátus hétfőn délben kezdődő együttes ülésén teszi le a hivatali esküt – döntötte el csütörtökön a parlament összevont házbizottsága.
Nicușor Dan megválasztott államelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy továbbra is Ilie Bolojan az első számú miniszterelnök-jelöltje.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt állítja, hogy az Egyesült Államok új romániai nagykövete, Darryl Nirenberg a szuverenisták szövetségese, és hogy az AUR közvetlen kapcsolatban áll az amerikai külügyminisztériummal.
Nicușor Dan megválasztott államelnök az elnökválasztás eredményét érvényesítő alkotmánybírósági ülés után úgy nyilatkozott, hogy mandátuma átvételét követően azonnal megkezdi a kormányalakítást előkészítő tárgyalásokat.
Konzervatív Akció néven új pártot alapít Claudiu Târziu, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi második embere.
Átvette mandátumát a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójában államfővé választott Nicușor Dan csütörtökön az alkotmánybíróságon.
Elutasította csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság az elnökválasztáson alulmaradt George Simion óvását, így a választás eredménye hivatalossá válik.
Informális keretek között találkozott szerda este Nicușor Dan megválasztott államfő Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt jelöli miniszterelnöknek a leendő koalíciós tárgyalásokon – erről döntött szerdán este a párt vezetősége.
Továbbra is kártalanítja a pénzügyminisztérium azokat, akik 1990 előtt egy új Dacia vásárlására szánt megtakarításaikat a CEC-nél helyezték letétbe, de az 1989 decemberi rendszerváltás után kezdődő „új időkben” nem kapták meg sem az autót, se a pénzt.
1 hozzászólás