Fotó: Pethő Melánia
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
2021. november 15., 21:512021. november 15., 21:51
2021. november 15., 23:132021. november 15., 23:13
Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kezdeményezőként vállalt szerepet.
„A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt.
– idézte Novák Csaba-Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele.
A tervezetet csaknem két héttel korábban a képviselőház hasonló szavazataránnyal fogadta el. Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak.
A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
Vlad Pascu ügyvédje a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló védence büntetőperének csütörtöki bírósági tárgyalása után kijelentette, hogy a 2 Maion történt baleset áldozatai szabálytalanul közlekedtek az úttesten, így ők is felelősek a tragédiáért.
Memorandumot készül jövő héten elfogadni a kormány egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amelyik megakadályozza a deepfake tartalmak elterjedését a közösségi médiában a választási kampány idején.
A kormány csütörtöki ülésén sürgősségi rendelettel törli el a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettségét a daganatos betegségben szenvedők, a beteg gyereket nevelő anyák és a várandós nők esetében.
Őrizetbe vették azt a 15 éves tinédzsert, aki a gyanú szerint szerdán megkéselte a bukaresti Iuliu Maniu szakközépiskola egyik diákját – közölte csütörtökön a bukaresti rendőrség.
További támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás megvalósulásához Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai bukaresti látogatásán.
Ismét esély nyílhat arra, hogy Ion Iliescu volt államfőt büntetőjogi felelősségre vonják az 1990-es bukaresti bányászjárás ügyében.
Ellenzéki nyomásra visszahívta tisztségéből Marcel Ciolacu kormányfő a Szerencsejátékok Országos Hivatala (ONJN) alelnöki tisztségébe hétfőn kinevezett Cristian-Gabriel Pascut.
Minősített emberölés és rablás bűntette miatt 26 év börtönbüntetésre ítélte szerdán a bukaresti törvényszék Marcel Şerbucot, aki megölte élettársa 12 éves kislányát, majd a holttestet egy kanapé tárolódobozába rejtette.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás