Fotó: Erdély Bálint Előd
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy soha nem fog egyetérteni a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) megadóztatásával, de megjegyezte, hogy jelenleg nem is létezik ilyen adó.
2022. december 06., 17:182022. december 06., 17:18
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén a tárcavezető elmondta, a kormány túl nagy erőfeszítéseket tett eddig a prosumerek számának növelésére ahhoz, hogy egy ilyen intézkedéssel elriassza őket a megújuló energiaforrásból történő áramtermeléstől. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő elteltével a prosumerek megterhelik majd az országos áramhálózatot, de az energiaügyi minisztérium megtalálja majd a megfelelő műszaki megoldást erre a problémára – írja az Agerpres.
Tánczos elmondta, hogy az idei Zöld ház program keretében több mint 45 ezer ingatlantulajdonos kért állami támogatást napelemek felszerelésére. Eddig a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) 30 ezer pályázatot bírált el, és év végéig a maradék 15 ezret is elbírálja. Emlékeztetett, hogy a sikeres pályázóknak az Electricától vagy más villamosenergia-elosztó vállalattól kell kérvényezniük, hogy termelő-fogyasztókká válhassanak.
A miniszter közölte, hogy a Zöld ház program következő szakaszának meghirdetésekor óriási érdeklődésre – több százezer pályázatra – számít, amiket képtelen lesz feldolgozni egy olyan országos intézmény, mint az AFM. Ezért az a döntés született, hogy ezt a műveletet a helyi önkormányzatok bevonásával decentralizálják. Megjegyezte azt is, hogy jövőre a kormány „több milliárd lejt” fordít a Zöld ház programra.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nyilvánosságban felröppent hírekkel ellentétben az áramtermelő-fogyasztók nem fognak semmiféle „napfényadót” fizetni, és a kritizált sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányelv átültetése a hazai jogrendbe, amely 2026-tól lehetővé teszi egy ilyen adó esetleges bevezetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!