Fotó: Erdély Bálint Előd
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy soha nem fog egyetérteni a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) megadóztatásával, de megjegyezte, hogy jelenleg nem is létezik ilyen adó.
2022. december 06., 17:182022. december 06., 17:18
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén a tárcavezető elmondta, a kormány túl nagy erőfeszítéseket tett eddig a prosumerek számának növelésére ahhoz, hogy egy ilyen intézkedéssel elriassza őket a megújuló energiaforrásból történő áramtermeléstől. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő elteltével a prosumerek megterhelik majd az országos áramhálózatot, de az energiaügyi minisztérium megtalálja majd a megfelelő műszaki megoldást erre a problémára – írja az Agerpres.
Tánczos elmondta, hogy az idei Zöld ház program keretében több mint 45 ezer ingatlantulajdonos kért állami támogatást napelemek felszerelésére. Eddig a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) 30 ezer pályázatot bírált el, és év végéig a maradék 15 ezret is elbírálja. Emlékeztetett, hogy a sikeres pályázóknak az Electricától vagy más villamosenergia-elosztó vállalattól kell kérvényezniük, hogy termelő-fogyasztókká válhassanak.
A miniszter közölte, hogy a Zöld ház program következő szakaszának meghirdetésekor óriási érdeklődésre – több százezer pályázatra – számít, amiket képtelen lesz feldolgozni egy olyan országos intézmény, mint az AFM. Ezért az a döntés született, hogy ezt a műveletet a helyi önkormányzatok bevonásával decentralizálják. Megjegyezte azt is, hogy jövőre a kormány „több milliárd lejt” fordít a Zöld ház programra.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nyilvánosságban felröppent hírekkel ellentétben az áramtermelő-fogyasztók nem fognak semmiféle „napfényadót” fizetni, és a kritizált sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányelv átültetése a hazai jogrendbe, amely 2026-tól lehetővé teszi egy ilyen adó esetleges bevezetését.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
szóljon hozzá!