Temesvár a magyarok számára is vonzó – A magyar napok főszervezője a Bánság fővárosának megerősödéséről

– Mennyire elégedett a múlt héten 6. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napokkal?

– Nagyjából elégedett vagyok. Sok dicséretet kaptunk Kolozsvárról, hogy az idei műsorfelhozatalunk gazdag volt. A magyar napokat szervező Várbástya Egyesület elnöksége igényes és színes műsorokban gondolkodott. Jó volt a zenei felhozatal is. A rockegyüttesek esetében az elmúlt hat évben igyekeztünk nagy öregjeinket meghívni, amíg még fel tudnak lépni. Valamennyire elégedetlen vagyok a gyérebb részvétellel. Három évvel ezelőtt a nyitógálán zsúfolásig megtelt az operaház. A szerényebb jelenlét azzal is magyarázható, hogy Temesvár lakosságának mintegy 35 százaléka van beoltva, így ezzel arányos lehet a magyarság átoltottsága is. Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy az egészségügyi megszorítások ellenére sikerült megtartanunk a Temesvári Magyar Napokat.

Magyarok nélkül nem létezne Temesvár: elkezdődött a bánsági nagyváros magyarságának ünnepe

Kezdetét vette a Temesvári Magyar Napok 6. kiadása csütörtök este a bánsági nagyváros operaházában. A résztvevőket a város német polgármestere, Dominic Fritz és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte.

– Temesvár és Temes megye német, illetve román vezetői a magyar napok gáláján multikulturalizmusról beszéltek. A helyi magyarság miként éli meg a román részről sokat hangoztatott sokszínűséget?

1910-ben épp fordítva állt a helyzet: a magyarok és a németek tették ki a város 85 százalékos többségét, a románság kisebb százalékban élt nálunk, mint Kolozsváron. De voltak szép számban szerbek, olaszok, bolgárok… Az 1989-es rendszerváltásig még élt Temesváron egy jelentős magyar–német–szerb közösség, mára mi maradtunk az egyetlen életképes kisebbsége a Bánságnak. Bár nem túl magas a létszámunk, messze mi vagyunk a legnagyobb kisebbség.

Többször elmondtam Dominic Fritz polgármesternek és Temesvár 2023-as Európa kulturális fővárosi teendőit felvállaló egyesület vezetőinek, hogy ezt a címet a város sokat hangoztatott multikulturalizmusával nyerte el, ezért kiemelten becsüljék meg a magyar közösséget. A város német polgármestere átlátja ennek jelentőségét. Nem tudom, hogy liberális színezetű politikai háttere ehhez hogyan viszonyul, de ő emberileg tisztában van a temesvári magyarság szerepével.

– A temesvári etnikumközi viszonyok kezelésében mekkora előrelépést jelent a Németországból Temesvárra telepedett Dominic Fritz polgármestersége?

– A korábbi polgármester, Nicolae Robu is tisztességes volt a helyi magyarsággal szemben.

Dominic Fritz azzal hoz újdonságot, hogy németországi németként – aki pár éve Erdélyben tanult meg románul – magával hozta a németországi önkormányzati modellt. Más kérdés, hogy az egy évvel ezelőtt elkezdett váltásnak mi lesz a végkicsengése, miként sikerül átalakítani a jellegzetesen romániai mentalitású polgármesteri hivatalt német modellre... Harminc embert menesztett a városházáról, akikkel perben áll. Jók a szándékai, felkészült polgármester, elképzeléseinek megvalósítása terén azonban vannak kérdőjeleim.

– Ön több évtizede Stuttgartban él, onnan jár haza Temesvárra. Milyennek tűnik Németországból egy romániai önkormányzat boldogulása?

– Onnan nézve elképesztő a különbség mind strukturálisan, mind az alkalmazottak hozzáállásában. A német önkormányzatokban hihetetlenül gyors, szorgalmas és célcentrikus munka folyik, ami teljesen különbözik a romániai munkastílustól.

Csak egy példát mondjak el a helyi önkormányzat működéséről. Amióta a magyar napokat szervezzük, szorosan együtt dolgozunk több alkalmazottal a polgármesteri hivatalból. Nem rosszakaratból, hanem a felületesen elvégzett munka miatt állandóak a bakik. A magyar napok második kiadásánál történt meg, hogy a városháza pavilonokat, sátrakat, asztalokat ígért nekünk. Többszöri érdeklődésemre megnyugtattak, hogy minden rendben.

Nem temesvári, hanem romániai jelenség ez. A rossz, átláthatatlan, sóhivatalszerű szervezés miatt történik meg, hogy az erős gazdasági háttérrel és sok adóbevétellel rendelkező településeken is – mint Temesvár – nehezen látszik meg a városgazda kezének munkája.

– Ma már szinte többet tartózkodik Temesváron, mint Németországban. Hazatelepszik?

– Komolyan mérlegelem a lehetőséget. Anyai ágon a sváb felmenőink révén a kilencvenes évek elején telepedtünk ki Németországba, ahol befejeztem a Temesváron elkezdett egyetemi tanulmányaimat. De mivel idehaza is benne voltam a magyar diákéletben, ott is közösségszervezésbe fogtam. A stuttgarti alapítású Erdélyi Világszövetség elnökévé választottak, részt vettem a Magyar Katolikus Misszió munkájában, végig szerteágazó kulturális önszerveződés részese voltam. Létrehoztunk egy stuttgarti magyar klubot is, ahol sok erdélyi megfordult. Akivel beszélgettem, elgondolkoztatott a szavaikból áradó nosztalgia. Anyagilag hiába érezték magukat biztonságban, mert nem tudták feledni sem az erdélyi ízeket, sem az otthoni tájat.

– Temesvár itthon maradt sváb lakossága a kilencvenes évek elején áttelepedett Németországba, de tömegesen mentek a magyarok is. Mára leállt az exodus?

– Néhány éve csökkent a külföldre vándorlás mértéke. 1990 első hónapjaiban hatalmas sorokban álltak a svábok a temesvári törvényszék előtt, hogy a kitelepedési papírjaikat rendezzék, de mentek a magyarok is. Ma már több temesvári magyar él Németországban, mint Temesváron. Jó látni azonban, hogy a kivándorlási trend lelassult. Egyre többen jönnek rá, hogy nem néhány száz eurós fizetéskülönbség kell a sorsunkról döntsön.

Temesvár jelentős gazdasági vonzerő, igen komoly német befektetéssel. Vállalkozóként tagja vagyok a 167 német céget tömörítő bánsági gazdasági csoportnak, a Deutschsprachiger Wirtschaftsclub Banatnak. A legnagyobb temesvári vállalat, a német Continental mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztat, akik között szép számmal vannak Székelyföldről érkező magyarok is.

– Milyen jövőt lát a bánsági, illetve a temesvári magyarság számára?

– A Bánságban régebb sem volt sok magyar falu, a mára megmaradt néhány magyar közösség folyamatosan apad. Ezzel szemben Temesvár egy más történet, hiszen a régió legnagyobb városa, amelyben nemcsak románok élnek, hanem magyarok is más vidékekről.

A nagyvállalatokhoz vagy az IT-szektorba érkező erdélyi magyar munkaerő több helyen is felbukkan a városban, sokszor csak véletlenül szerzünk róluk tudomást. Aki nem keresi a magyar közösséget, azt a magyar intézményeknek – iskola, egyház stb. – kell megkeresniük. A komoly értelmiségi réteggel rendelkező temesvári magyar közösség az Erdély különböző részeiből érkező friss munkaerőnek köszönhetően megújulhat. Rajtunk múlik, miként tudjuk őket megkeresni és bekapcsolni Temesvár magyar vérkeringésébe.

– A Temesvári Magyar Napok nyitógáláján úgy fogalmazott, az anyaország támogatása nélkül a bánsági magyar intézmények nem működhetnének. Mire szükséges ez a támogatás?

– Szinte mindenre: a visszakapott egyházi ingatlanok felújításától a magyar iskola, az iskolabusz vagy a kulturális intézmények fenntartásáig. Romániai viszonylatban Temesváron van a legtöbb műemlék épület: a 14 ezer ingatlan között sok van a római katolikus egyház tulajdonában. Elképzelhető, hogy ezek rendbetétele mibe kerül…

Igaz, a helyi önkormányzat is sokat segít, hiszen a polgármesteri hivatal finanszírozza a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház működését, ahogyan a Várbástya Egyesület idén is jelentős összeget kapott a helyi önkormányzattól a Temesvári Magyar Napok megszervezésére.

Temesvári tiszteletbeli konzulként amúgy mindig szóvá teszem Budapesten, hogy fontos az Észak-Erdély–Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is. Ahol ugyan megfogyatkozott a magyarság, de a régió legnagyobb városában, Temesváron változatlanul pezsgő magyar élet zajlik.