Tamás Péter László: „fontos az Észak-Erdély-Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is”
Fotó: Szakács Tamás
A Temesvári Magyar Napokat szervező Várbástya Egyesületet ezelőtt hat évvel életre hívó Tamás Péter László vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja bizakodó a Bánság fővárosában élő magyar közösség jövőjével kapcsolatban. A Krónikának nyilatkozó közösségszervező szerint Temesvárra sok magyar munkavállaló is betelepül Erdély más vidékeiről
2021. október 02., 09:582021. október 02., 09:58
– Mennyire elégedett a múlt héten 6. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napokkal?
– Nagyjából elégedett vagyok. Sok dicséretet kaptunk Kolozsvárról, hogy az idei műsorfelhozatalunk gazdag volt. A magyar napokat szervező Várbástya Egyesület elnöksége igényes és színes műsorokban gondolkodott. Jó volt a zenei felhozatal is. A rockegyüttesek esetében az elmúlt hat évben igyekeztünk nagy öregjeinket meghívni, amíg még fel tudnak lépni. Valamennyire elégedetlen vagyok a gyérebb részvétellel. Három évvel ezelőtt a nyitógálán zsúfolásig megtelt az operaház. A szerényebb jelenlét azzal is magyarázható, hogy Temesvár lakosságának mintegy 35 százaléka van beoltva, így ezzel arányos lehet a magyarság átoltottsága is. Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy az egészségügyi megszorítások ellenére sikerült megtartanunk a Temesvári Magyar Napokat.
Kezdetét vette a Temesvári Magyar Napok 6. kiadása csütörtök este a bánsági nagyváros operaházában. A résztvevőket a város német polgármestere, Dominic Fritz és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte.
– Temesvár és Temes megye német, illetve román vezetői a magyar napok gáláján multikulturalizmusról beszéltek. A helyi magyarság miként éli meg a román részről sokat hangoztatott sokszínűséget?
1910-ben épp fordítva állt a helyzet: a magyarok és a németek tették ki a város 85 százalékos többségét, a románság kisebb százalékban élt nálunk, mint Kolozsváron. De voltak szép számban szerbek, olaszok, bolgárok… Az 1989-es rendszerváltásig még élt Temesváron egy jelentős magyar–német–szerb közösség, mára mi maradtunk az egyetlen életképes kisebbsége a Bánságnak. Bár nem túl magas a létszámunk, messze mi vagyunk a legnagyobb kisebbség.
Többször elmondtam Dominic Fritz polgármesternek és Temesvár 2023-as Európa kulturális fővárosi teendőit felvállaló egyesület vezetőinek, hogy ezt a címet a város sokat hangoztatott multikulturalizmusával nyerte el, ezért kiemelten becsüljék meg a magyar közösséget. A város német polgármestere átlátja ennek jelentőségét. Nem tudom, hogy liberális színezetű politikai háttere ehhez hogyan viszonyul, de ő emberileg tisztában van a temesvári magyarság szerepével.
– A temesvári etnikumközi viszonyok kezelésében mekkora előrelépést jelent a Németországból Temesvárra telepedett Dominic Fritz polgármestersége?
– A korábbi polgármester, Nicolae Robu is tisztességes volt a helyi magyarsággal szemben.
Dominic Fritz azzal hoz újdonságot, hogy németországi németként – aki pár éve Erdélyben tanult meg románul – magával hozta a németországi önkormányzati modellt. Más kérdés, hogy az egy évvel ezelőtt elkezdett váltásnak mi lesz a végkicsengése, miként sikerül átalakítani a jellegzetesen romániai mentalitású polgármesteri hivatalt német modellre... Harminc embert menesztett a városházáról, akikkel perben áll. Jók a szándékai, felkészült polgármester, elképzeléseinek megvalósítása terén azonban vannak kérdőjeleim.
– Ön több évtizede Stuttgartban él, onnan jár haza Temesvárra. Milyennek tűnik Németországból egy romániai önkormányzat boldogulása?
– Onnan nézve elképesztő a különbség mind strukturálisan, mind az alkalmazottak hozzáállásában. A német önkormányzatokban hihetetlenül gyors, szorgalmas és célcentrikus munka folyik, ami teljesen különbözik a romániai munkastílustól.
Csak egy példát mondjak el a helyi önkormányzat működéséről. Amióta a magyar napokat szervezzük, szorosan együtt dolgozunk több alkalmazottal a polgármesteri hivatalból. Nem rosszakaratból, hanem a felületesen elvégzett munka miatt állandóak a bakik. A magyar napok második kiadásánál történt meg, hogy a városháza pavilonokat, sátrakat, asztalokat ígért nekünk. Többszöri érdeklődésemre megnyugtattak, hogy minden rendben.
Nem temesvári, hanem romániai jelenség ez. A rossz, átláthatatlan, sóhivatalszerű szervezés miatt történik meg, hogy az erős gazdasági háttérrel és sok adóbevétellel rendelkező településeken is – mint Temesvár – nehezen látszik meg a városgazda kezének munkája.
Fotó: Facebook/Dominic Fritz
– Ma már szinte többet tartózkodik Temesváron, mint Németországban. Hazatelepszik?
– Komolyan mérlegelem a lehetőséget. Anyai ágon a sváb felmenőink révén a kilencvenes évek elején telepedtünk ki Németországba, ahol befejeztem a Temesváron elkezdett egyetemi tanulmányaimat. De mivel idehaza is benne voltam a magyar diákéletben, ott is közösségszervezésbe fogtam. A stuttgarti alapítású Erdélyi Világszövetség elnökévé választottak, részt vettem a Magyar Katolikus Misszió munkájában, végig szerteágazó kulturális önszerveződés részese voltam. Létrehoztunk egy stuttgarti magyar klubot is, ahol sok erdélyi megfordult. Akivel beszélgettem, elgondolkoztatott a szavaikból áradó nosztalgia. Anyagilag hiába érezték magukat biztonságban, mert nem tudták feledni sem az erdélyi ízeket, sem az otthoni tájat.
– Temesvár itthon maradt sváb lakossága a kilencvenes évek elején áttelepedett Németországba, de tömegesen mentek a magyarok is. Mára leállt az exodus?
– Néhány éve csökkent a külföldre vándorlás mértéke. 1990 első hónapjaiban hatalmas sorokban álltak a svábok a temesvári törvényszék előtt, hogy a kitelepedési papírjaikat rendezzék, de mentek a magyarok is. Ma már több temesvári magyar él Németországban, mint Temesváron. Jó látni azonban, hogy a kivándorlási trend lelassult. Egyre többen jönnek rá, hogy nem néhány száz eurós fizetéskülönbség kell a sorsunkról döntsön.
Temesvár jelentős gazdasági vonzerő, igen komoly német befektetéssel. Vállalkozóként tagja vagyok a 167 német céget tömörítő bánsági gazdasági csoportnak, a Deutschsprachiger Wirtschaftsclub Banatnak. A legnagyobb temesvári vállalat, a német Continental mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztat, akik között szép számmal vannak Székelyföldről érkező magyarok is.
– Milyen jövőt lát a bánsági, illetve a temesvári magyarság számára?
– A Bánságban régebb sem volt sok magyar falu, a mára megmaradt néhány magyar közösség folyamatosan apad. Ezzel szemben Temesvár egy más történet, hiszen a régió legnagyobb városa, amelyben nemcsak románok élnek, hanem magyarok is más vidékekről.
A nagyvállalatokhoz vagy az IT-szektorba érkező erdélyi magyar munkaerő több helyen is felbukkan a városban, sokszor csak véletlenül szerzünk róluk tudomást. Aki nem keresi a magyar közösséget, azt a magyar intézményeknek – iskola, egyház stb. – kell megkeresniük. A komoly értelmiségi réteggel rendelkező temesvári magyar közösség az Erdély különböző részeiből érkező friss munkaerőnek köszönhetően megújulhat. Rajtunk múlik, miként tudjuk őket megkeresni és bekapcsolni Temesvár magyar vérkeringésébe.
– A Temesvári Magyar Napok nyitógáláján úgy fogalmazott, az anyaország támogatása nélkül a bánsági magyar intézmények nem működhetnének. Mire szükséges ez a támogatás?
– Szinte mindenre: a visszakapott egyházi ingatlanok felújításától a magyar iskola, az iskolabusz vagy a kulturális intézmények fenntartásáig. Romániai viszonylatban Temesváron van a legtöbb műemlék épület: a 14 ezer ingatlan között sok van a római katolikus egyház tulajdonában. Elképzelhető, hogy ezek rendbetétele mibe kerül…
Igaz, a helyi önkormányzat is sokat segít, hiszen a polgármesteri hivatal finanszírozza a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház működését, ahogyan a Várbástya Egyesület idén is jelentős összeget kapott a helyi önkormányzattól a Temesvári Magyar Napok megszervezésére.
Temesvári tiszteletbeli konzulként amúgy mindig szóvá teszem Budapesten, hogy fontos az Észak-Erdély–Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is. Ahol ugyan megfogyatkozott a magyarság, de a régió legnagyobb városában, Temesváron változatlanul pezsgő magyar élet zajlik.
Épségben sikerült kijutnia egy hídról lezuhant gépkocsiból egy kilenc éves kislánynak Vrancea megyében – számolt be a Hotnews.ro.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Piteşti-en kijelentette, hogy a bruttó hazai termék több mint 13 százalékát adó autóipar „a román gazdaság motorja”.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke, Sebastian Hotca szombaton arra intette Facebook-oldalán a vásárlókat, hogy csak alaposan tájékozódás után költekezzenek a nagy árleszállítások időszakában, mint amilyen a fekete péntek (Black Friday).
Az idei első félévben 2311 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában.
Rekordszámú jelentkező közül választja ki a román rendőrség azt a 991 fiatalt, aki civilként jelentkezett rendőri munkára. Az előzetes rosták után 7 jelentkező maradt egy helyre.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
Ligia Deca oktatási miniszter péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy aláírta az egyetemi hallgatók ösztöndíjait szabályozó új rendeletet.
A Travelminit.ro szálláskereső oldal pénteken közölt adatai szerint a Prahova völgyi üdülőhelyek a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak a hétfőn kezdődő egyhetes őszi szünidő idején.
A jelöltek közül Mircea Geoanát, Marcel Ciolacut, George Simiont és Elena Lasconit tartják a választók a legfelkészültebbnek az államelnöki tisztég betöltésére.
Nicolae Ciucă szenátusi elnök pénteken, a hadsereg napján az Ismeretlen katona bukaresti emlékművénél szervezett ünnepségen kijelentette, Észak-Erdély 80 évvel ezelőtti felszabadításának tiszteletére nevezték ki október 25-ét a román hadsereg napjának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!