Catalin Drulă szállításért és infrastruktúráért felelős miniszter (j) fogadja Szijjártó Pétert
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
ÖSSZEFOGLALÓ – A közös érdekek felismerésén alapuló gyakorlati sikerek a bizalomépítést szolgálják a magyar–román kapcsolatokban, ami a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó kényes témák esetében is megnöveli a siker reményét – hangoztatta Szijjártó Péter csütörtökön Bukarestben, ahol az új román kormány több tagjával találkozott.
2021. február 18., 15:592021. február 18., 15:59
2021. február 18., 18:172021. február 18., 18:17
A magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok mintájára a magyar–román gyakorlati sikerek kellő alapot adhatnak a bizalomnak, amely nyomán a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó forró témákat is talán a siker reményével tudják majd megvitatni – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben azt követően, hogy a román kormány több tagjával is tárgyalt.
Kelemen Hunor is találkozott Szijjártó Péterrel. Az RMDSZ-elnök a magyar közmédiának elmondta: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állapotával, ezeket újra kell építeni, de úgy látja, erre megvan a nyitottság gazdasági téren, energetikában és más területeken. „Ebben jó partner a magyar kormány és mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva egy új lendületet adjunk a román-magyar kapcsolatoknak és természetesen ez jó az erdélyi magyaroknak, jó a román embereknek és jó a magyar embereknek, jó mindenkinek a térségben” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Először román kollégája, Bogdan Aurescu fogadta. Ennek kapcsán Szijjártó Péter közösségi oldalán emlékeztetett: idén van a magyar–román diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója.
– szögezte le.
A román külügy közlése szerint a találkozón egyetértettek a kétoldalú gazdasági együttműködés fellendítésének szükségességében. Egyben szó esett a magyar–román kisebbségi vegyesbizottság 8. ülése jegyzőkönyve aláírásának felgyorsításáról, valamint a Kisvarjaspuszta–Dombegyház és a és az Ottlaka–Elek határátkelő megnyitásáról.
A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja kapcsán Aurescu ismét csak arról beszélt, hogy Bukarest szerint kétoldalú megállapodásban kell rögzíteni a program romániai lebonyolításának feltételeit.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési minisztere (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) megbeszélést folytat Bukarestben
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Szijjártó Péter ezt követően Claudiu Năsui gazdasági, Cătălin Drulă közlekedési, Virgil Popescu energetikai és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is tárgyalt.
Ezek után a közösségi oldalán közvetített nyilatkozatban egyrészt az új, magyar tagokkal is rendelkező román kormányt méltatta, és arról beszélt: több gazdasági és közlekedési témájú megállapodás is született a találkozókon.
Elmondtam az új kollégáknak is, hogy mi Románia sikerében érdekeltek vagyunk, hiszen gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési kérdésekben olyan szorosan kötődünk össze, hogy nem lehet más az érdekünk, mint a kölcsönös fejlődés és a kölcsönös siker” – szögezte le Szijjártó.
A miniszter rámutatott: azok az országok tudják a legjobban kezelni a világjárvány gazdasági következményeit, amelyek a legjobb együttműködést tudják felépíteni.
Szijjártó Péter elmondta, több fontos megállapodást is kötöttek a tárgyalások során. Így két fontos fizikai összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között 2024-gyel bezárólag:
A román fél is végrehajtja a modernizációt, így Budapest és Bukarest között, mind a személy-, mind a teherforgalom számára jelentős mértékben lecsökken a közlekedési idő.
Arról is megállapodás született, hogy amennyiben megindul a gázkitermelés a Fekete-tenger romániai partvidékén, akkor a Magyarországot Romániával összekötő vezetékrendszer kapacitását több mint a duplájára, a jelenlegi 1,75 milliárd 9bméterről 4,4 milliárd köbméterre növelik, ezáltal megnyitják a román gáz előtt a magyar, Magyarországon keresztül pedig a közép- és nyugat-európai piacokat.
Virgil Popescu román energiaügyi miniszter (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) megbeszélése
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Hozzátette: van olyan kérdések, amelyekben együttesen lép fel a két ország az Európai Unióban, ilyen például a nukleáris energia használata, mivel az európai energiaszabályozás ezt megpróbálja a háttérbe szorítani, ami mindkét ország érdekeivel ellentétes. Közösen lépnek fel annak érdekében is, hogy Görögország és Bulgária gázvezetékrendszerének összekötése minél előbb jöjjön létre, mivel ekkor mind Románia, mind Magyarország hozzá tud férni a déli gázszállítási útvonalhoz.
„Azt gondolom, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok mintájára ezek a gyakorlati sikerek majd kellő alapot fognak adni a magasabb szintű bizalomnak, amelynek nyomán a forró témákat, amelyek alapvetően a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódnak, is talán a siker reményével tudjuk majd megvitatni” – hangsúlyozta Szijjártó.
Claudiu Năsui román gazdaságért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter is tárgyalt a magyar külügyminiszterrel
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Szijjártó Péter szerint az a tény, hogy az RMDSZ része a román kormánykoalíciónak, újabb hídképzési lehetőség Magyarország és Románia között. „Az RMDSZ helyes döntést hozott akkor, amikor belépett a bukaresti kormánykoalícióba, hiszen ezzel még inkább egymásra utalttá tudta tenni Romániát és Magyarországot, még világosabbá tudta tenni, hogy nem az ellenségeskedésnek van itt az ideje, és
mutatott rá. Azt is elmondta: tárgyalásai során megállapodtak arról, hogy április 7-én és 8-án megtartják a magyar–román gazdasági vegyes bizottság ülését, amelyen a román gazdasági miniszterrel együtt elnökölnek Budapesten. Addigra a magyar–román gazdasági vegyes kamara létrehozásához szükséges minden előkészületet megtesznek.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!