Fotó: Haáz Vince
A járvány idején felerősödött az online térben az antiszemitizmus, elszaporodtak a hátrányos megkülönböztetési esetek, ezért konkrét eszközökre van szükség, hogy megvédjük a társadalmat ezektől a veszélyektől – jelentette ki csütörtökön Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
2021. január 21., 19:482021. január 21., 19:48
2021. január 21., 20:362021. január 21., 20:36
A román diplomácia vezetője a zsidók ellen 1941-ben elkövetett bukaresti pogrom 80. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen vett részt és mondott beszédet.
„Ezek révén olyan eszközökre teszünk szert, amelyek segítségével pontosabb adatokkal rendelkezünk e jelenségekről, hatékonyabban fel tudjuk készíteni a rendvédelmi erőket, a bírákat, illetve iskolai tanterveket és egyetemi kurzusokat tudunk kidolgozni, hogy segítsük a fiatalokat e megnyilvánulások felismerésében, megelőzésében (...), illetve bátorítsuk őket toleráns magatartásra, valamint a demokratikus értékek megvédésére” – mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy Románia részt vesz az Európai Unió első antiszemitizmus-ellenes stratégiájának a kidolgozásában is, amelyet reményei szerint Brüsszel a harmadik negyedévben bocsát társadalmi vitára.
A tárcavezető szerint e stratégiák arra hivatottak, hogy megelőzzék az olyan tragédiák újbóli előfordulását, mint például a bukaresti zsidóellenes, amely
Megállapította, sajnos ez nem elszigetelt esemény volt, hiszen utána következett a jászvásári pogrom, a zsidók deportálása a Dnyeszteren túli területre. Mindez akkor történt, amikor az egyre agresszívebb antiszemitizmus megmételyezte egész Európát, Romániát is – mondta Aurescu.
Ugyanazon az eseményen Ludovic Orban, a képviselőház elnöke kifejtette, hogy az 1941-es pogrom
Emlékeztetett, hogy az akkori véres eseményekben legalább 120 zsidó vesztette életét, 1100 lakást és üzletet kiraboltak, hat zsinagógát kifosztottak, megrongáltak és több száz zsidót megkínoztak.
Az eseményről Anca Dragu, a román szenátus elnöke is megemlékezett.
1941 január 21. és 23. között azt követően, hogy a román legionáriusok és Ion Antonescu vezette kormány között konfliktus tört ki, előbbiek felfegyverkeztek és ártatlan zsidó embereket öltek meg kegyetlenül, feldúltak zsinagógákat, kifosztottak lakásokat és üzleteket, illetve több száz ártatlant megkínoztak. A véres eseményeknek legkevesebb 120 halálos áldozata volt.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!