Klaus Johannis román elnök 2017-ben Csíkszeredában
Fotó: presidency.ro
A csütörtöki román lapok a közelgő választásokkal, a politikai haszonszerzés szándékával magyarázzák Klaus Johannis elnök előző napi – az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásával” vádoló, és Orbán Viktornak tett engedményekkel gyanúsító – nyilatkozatát, ugyanakkor több cikkíró is bírálja a román államfő szokatlanul éles, nacionalista hangnemét.
2020. április 30., 14:002020. április 30., 14:00
2020. április 30., 14:242020. április 30., 14:24
A román publicisták – miként a román társadalom nagy része – abból indulnak ki, hogy Székelyföld területi autonómiája elfogadhatatlan, hiszen az ország székszakítását látják benne, amely által Románia szerintük elveszítené szuverenitását területének egy része felett. Így azt is nyilvánvalónak tekintik, hogy a románság számára szégyenletes, elfogadhatatlan fejlemény volt, amikor a koronavírus-járvány miatt ritkábban ülésező – a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Marcel Ciolacu által elnökölt – képviselőház kifutott a tervezet megvitatására rendelkezésre álló határidőből, s így kénytelen volt „hallgatólagosan elfogadottként” átküldeni a szenátusba a Székelyföld autonómiastatútumát.
Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
A liberális Adevărul napilap vezércikkírója, Ion M. Ioniță szerint a szász származású Johannis, akinek évekig kellett tűrnie a PSD nacionalista támadásait amiatt, hogy ő nem román, nem akarta kihagyni a magas labdát, hogy éppen a nacionalista kártyával vághat vissza, mérhet „megsemmisítő csapást” politikai ellenfelére. A szerző szerint az elnök másik célja az volt, hogy leválassza az RMDSZ-t a PSD-ről, meggátolni azt, hogy a baloldali parlamenti többség továbbra is nyíltan összefogjon a törvényhozásban a Johannishoz közel álló jobbközép kormánnyal szemben. Szintén az Adevărul blogrovatában Alexandru Manda volt diákvezér csalódottságának adott hangot, azt állítva, hogy kisebbségi Johannis volt az utolsó politikus, akiből kinézte volna ezt az „elvadult nacionalizmust”.
„Johannis, aki minden román elnöke kellene legyen, nem volt más, mint a (kormányon lévő) Nemzeti Liberális Párt (PNL) szócsöve, és az egyik legaljasabb témával, az etnikai megosztással, a hamis magyar-román konfliktussal indított támadást a választási kampányban” – idézte összeállításában az MTI a cikk szerzőjét.
Călin Popescu-Tăriceanu, az ellenzéki Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke felszólította az államfőt, álljon a parlament elé és bizonyítsa be, hogy a PSD titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről, ellenkező esetben le kell mondania.
A jobboldali államfő korábbi korrupcióellenes retorikáját következetesen támogató G4Media portál elemzője, Cristian Pantazi ezúttal úgy véli: Johannis választási céllal „csinált bolhából elefántot”, és minden bizonyíték nélkül vádolta meg a PSD-t azzal, hogy titkos megállapodást kötött Orbán Viktorral.
A szerző szerint a román elnöki hivatalban Magyarországgal kapcsolatban felgyülemlett frusztráció sem lehet elegendő indok a nacionalizmus démonainak szabadon engedésére: Bukarestnek például úgy kellene szerinte ellensúlyoznia az őt zavaró, a Magyarországról érkező „masszív erdélyi beruházásokat”, hogy maga gondoskodik a „Hargita-Kovászna enklávéban felejtett” magyarok életkörülményeinek jobbításáról.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Johannis román államfő szerda délben tett kijelentéseit – közölte Asztalos Csaba CNCD-elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.
Cristian Tudor Popescu a Republica.ro portálon írt véleménycikkében azért bírálja Johannist, mert a PSD elleni támadás kedvéért a magyar nyelvet a „hazaárulás védjegyeként” állította be. „Azáltal, hogy a magyar nyelvet sárként dobálta ellenfeleire, a román nyelvet és a románok jóérzését is megsértette, elnök úr!” – zárta cikkét az ismert román publicista.
Civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Klaus Johannis szerdai állásfoglalását, és több tiszteletet kért a magyaroknak a román államelnöktől.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás