– mondta Stoltenberg. A NATO-főtitkár megemlítette, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőtől négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.

„A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, mert Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ezt a jogot az ENSZ Alapokmánya is rögzíti” – jelentette ki.

polgári lakosság és civil infrastruktúra elleni bombatámadásokkal, amelyek házakat, kórházakat, elektromos hálózatokat rombolnak szét.

„Borzasztó ez Ukrajna számára, de ez az időszak bonyolult Európa és a világ más országai számára is (...) Való igaz, hogy mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát, de mi pénzzel, míg az ukránok vérrel fizetnek. Ha hagyjuk Putyint győzni, akkor az elkövetkező években mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni, mert Putyin úr és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik nyers erő alkalmazásával. Így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek majd bátorítást. Ez veszélyesebbé teszi a világunkat, és mindannyiunkat sebezhetőbbé tesz” – mondta a NATO-főtitkár, nyomatékosítva, mindannyiunk biztonsági érdeke Ukrajna hosszú távú támogatása.

korábban írtuk

Stoltenberg Bukarestben: Putyin nem győzhet, a NATO folytatja Ukrajna katonai támogatását

A világ súlyos biztonsági válsággal áll szemben, a NATO azonban megvédi szövetségeseit – jelentette ki tegnap Jens Stoltenberg Bukarestben. A katonai szövetség főtitkára a NATO külügymisztereinek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba.

Jens Stoltenberg méltányolta az Aspen – GMF Bukarest Fórumon elhangzott beszédében, hogy Románia, amelynek a leghosszabb közös határa van Ukrajnával, jelentős részt vállal a megtámadott ország támogatásából, ugyanakkor más szövetséges- és partnerországokat is segít. Kifejtette: meggyőződése szerint a NATO-külügyminiszterek keddi és szerdai értekezletének az lesz a konklúziója, hogy ezt a támogatást folytatni, sőt fokozni kell, többek közt Ukrajna légvédelmi kapacitásának megerősítésével, hogy Kijev legyen képes elhárítani a mostani támadásokat.

Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO-t nem érte váratlanul az Ukrajna ellen indított orosz támadás, sőt az ehhez hasonló helyzetekre már 2014 tavaszán elkezdett felkészülni a katonai szervezet.

– mondta a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy azóta Románia is a GDP 2 százalékára növelte védelmi kiadásait.

Stoltenberg elmondta, már 2021 őszén információik voltak arról, hogy Oroszország Ukrajna megtámadására készül, és ezt a NATO közölte is a szövetségesekkel, valamint a nyilvánossággal. Így amikor az invázió elkezdődött, a NATO aktiválta védelmi terveit, és megerősítette jelenlétét a térségben.

„Néhány héttel az invázió előtt akcióba léptünk, és az inváziót követően a szövetségesek közül sokan, Franciaországgal az élen, fokozták a katonai jelenlétüket a térségben. Ezt jelentős tengeri jelenléttel erősítettük meg a Fekete-tengeren, a Balti-tengeren és a Földközi-tengeren, valamint a légierő fokozott jelenlétével; mindezt további támogatással egészítjük ki, ha szükség van rá” – mondta Stoltenberg, aki rámutatott, hogy a Fekete-tengernak nagy stratégiai jelentősége van az észak-atlanti szövetség számára.