Sokat jelenthet az összefogás – Pászkán Zsolt elemző az önkormányzati választások magyar eredményeiről

Együtt vagy külön? A magyar választópolgárok a parlamenti választáson értékelhetik a magyar pártok együttműködését •  Fotó: Veres Nándor

Együtt vagy külön? A magyar választópolgárok a parlamenti választáson értékelhetik a magyar pártok együttműködését

Fotó: Veres Nándor

A magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson – jelentette ki a Krónikának a szeptember végi megmérettetés magyar vonatkozású eredményeit kommentálva Pászkán Zsolt politikai elemző, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Balogh Levente

2020. október 14., 10:552020. október 14., 10:55

Bár az erdélyi, partiumi és bánsági régiót magában foglaló területen az RMDSZ az önkormányzati választáson leadott szavazatok alapján a négy évvel korábbi helyezéshez képest feljött a második helyre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé, a jelenlegi helyzet szerint december 6-án megtartandó parlamenti megmérettetés kapcsán nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből.

A szeptember 27-i megmérettetés legfrissebb, a Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett adataiból kiderül:

az RMDSZ polgármester-jelöltjeire összesen 299 334-en szavaztak, ami 4,01 százalékos arány, helyi önkormányzati listáira 362 442 voks érkezett (4,92 százalék), míg a megyei önkormányzati jelöltjei 366 480 voksot kaptak (5,04 százalék).

A hétvégén közzétett adatokkal ellentétben, amelyek szerint az RMDSZ megyei és bukaresti listái a voksok 4,86 százalékát gyűjtötték be, a hétfői adatok szerint 379 924 vokssal 5,28 százalékot kaptak.

Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, Románia-szakértő a Krónikának nyilatkozva kifejtette: az eltérés oka az lehet, hogy sok szavazókör eredményeit csak akkor lehetett lezárni, ha már végleges döntés született az óvások ügyében. Az eltérések valószínűleg abból adódnak, hogy a sok listát sokféleképpen lehet összeadni és értelmezni. Ráadásul az RMDSZ három, Kárpátokon túli listát is indított, ezek is hoztak szavazatokat.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogása nyomán elindult Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) polgármesterjelöltjei 24 591 voksot kaptak (0,33 százalék), helyi önkormányzati listái 29 715 szavazatot gyűjtöttek (0,40 százalék), megyei önkormányzati elnökjelöltjeire 21 752-en szavaztak (0,30 százalék), míg a megyei listáira leadott 22 875 voks 0,32 százalékra volt elegendő.

Az RMDSZ mindezek nyomán 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (hárommal kevesebbet, mint 2016-ban), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hét megyei tanácsosa lesz (eddig 12 volt).

A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több, mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.

„Nincs kitalálva” az EMNP és az MPP

Az eredményeket kommentálva Pászkán Zsolt lapunknak kifejtette: az EMNP-nek és az MPP-nek az a legnagyobb és most már idültnek tűnő gondja, hogy nincsenek „kitalálva”. „Nincs jól meghatározva a politikai profiljuk. Megalakulásukhoz – zömmel – volt RMDSZ-es politikusok „nem RMDSZ” jelszavú lázadása vezetett.

Idézet
Egy jól csengő jelszó lázadáshoz elég, forradalomhoz kevés, valódi rendszerváltáshoz elégtelen. A két párt szinte csak a választások környékén éledt fel, azt remélve, hogy az 1990-es évek elejéhez képest olyan sok magyar választó hagyta abba a szavazásra járást, hogy a vélelmezett RMDSZ-ellenességükre apellálva kihasított rész bőven elegendő lesz a politikai sikerhez.

Csakhogy most már több választás óta látható, hogy a magyar közösség RMDSZ-re nem szavazó része nem feltétlenül RMDSZ-ellenes, ezért őket nem, vagy csak nagyon kis részben lehet kizárólag a „nem RMDSZ” szlogennel megszólítani” – hangsúlyozta Pászkán.

A nagybányai születésű elemző arra is rávilágított, hogy az EMNP és az MPP közötti politikai különbség sem túlságosan nyilvánvaló a politikával csak felületesen foglalkozó választó számára. Szerinte az EMSZ létrehozása túl későnek bizonyult egy esetleges „lassú víz partot mos” típusú politikai taktikához (ha ez volt a szándék), ami az EMNP és az MPP politikusait eddig – láthatóan – mozgatta.

Idézet
És talán a legfontosabb elem, amit mind a három szervezet vezetőinek szem előtt kellene tartaniuk, az az, hogy nem lehet és nem is szabad magától értetődőnek tartani a magyar közösség tagjainak szavazatát. Hibás a politikusi hozzáállás, mely „elvárja” a közösség tagjainak szavazatát, és nem megharcol értük”

– figyelmeztetett Pászkán.

Nem minta? Az önkormányzati választás eredménye nem feltétlenül ismétlődik meg •  Fotó: Beliczay László Galéria

Nem minta? Az önkormányzati választás eredménye nem feltétlenül ismétlődik meg

Fotó: Beliczay László

Felvetésünkre, hogy mennyit nyomhatott a latban az, hogy a budapesti nemzetpolitikai vezetők egyértelműen az RMDSZ mellett álltak ki, Pászkán kifejtette: ezt a támogatást sem bagatellizálni, sem túlértékelni nem kell. A budapesti nemzetpolitikai vezetők állásfoglalása elsősorban annak megerősítése, hogy az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a magyar közösségek támogatása iránt. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a helyhatósági választáson nem rendelkezett számottevő mozgósítóerővel, a választók mozgatórugói az ilyen típusú megmérettetéseken inkább „helyi” jellegűek, kevesebbet számítanak az össznemzeti tényezők.

Óvatosan a parlamenti választásokkal!

Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyhatósági választás eredményét csak korlátozott mértékben lehet átvetíteni a parlamenti választással kapcsolatos várakozásokra. „Nemcsak az eltérő választói elvárások miatt, hiszen a helyi ügyek elrendezésével és a közösségi érdekérvényesítéssel kapcsolatos igények eltérő választói magatartáshoz, sőt még választási részvételi hajlandósághoz is vezetnek. Hanem azért is, mert – különösen Románia esetében – teljesen eltérő számú választói testületekről van szó. Míg a helyhatósági választáson csak – és szinte kizárólag – a településen ténylegesen lakó választók vesznek részt,

Idézet
a parlamenti választáson a jelentős számban külföldön élő választók is potenciális szereplőkként jelennek meg, a töredékszavazatok és arányosítások pedig jelentős hatást gyakorolhatnak a pártok végső eredményére, rangsorára”

– figyelmeztetett az elemző.

Létrejöhet az együttműködés?

Pászkán szerint a fentiekből következik, hogy az RMDSZ-t nem feltétlenül fenyegeti az 5 százalékos arány el nem érése, és még akkor is ott van az úgynevezett „alternatív küszöb”. Ebből következően az RMDSZ-en nincs ilyen jellegű nyomás.

„Az EMSZ másrészről nem teljesen alaptalanul hivatkozhat az összefogás marosvásárhelyi és szatmárnémeti sikerességére, illetve a nagyváradi és Bihar megyei kudarcra, ahol ennek az együttműködésnek az elmaradása mindkét oldalnak súlyos veszteségeket okozott. Ugyanakkor a magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson, aminek a részvételi hajlandóságra is hatása lehet. Mindkét fél, de különösen a magyar közösség számára az lenne a legelőnyösebb megállapodás, ha a lehető legfeddhetetlenebb, legaktívabb jelöltek kerülnének fel a listára, és a politikai alkuk, a személyes hiúságok nem írnák felül a közösségi érdekeket. A magyar politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a magyar voksokért nemcsak egymás között kell megküzdeniük, hanem a román pártokkal is, melyek tekintettel arra, hogy viszonylag új szereplők ezen a piacon, számos magyar választóban kelthetik a „friss erő” benyomását” – hívta fel a figyelmet lapunknak Pászkán Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT

Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT
2025. június 30., hétfő

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
2025. június 30., hétfő

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben
2025. június 30., hétfő

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen
2025. június 30., hétfő

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
2025. június 30., hétfő

Általános sztrájkkal fenyegetik a kormányfőt a szakszervezetek

A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.

Általános sztrájkkal fenyegetik a kormányfőt a szakszervezetek
2025. június 30., hétfő

Közzétették az érettségi vizsga végleges eredményeit

A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.

Közzétették az érettségi vizsga végleges eredményeit
2025. június 30., hétfő

Románia 2024-es egészségügyi térképe: nő a kapacitás, de a vidék súlyos lemaradásban van

Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.

Románia 2024-es egészségügyi térképe: nő a kapacitás, de a vidék súlyos lemaradásban van
2025. június 29., vasárnap

Autópálya Curtea de Argeștől a tengerpartig – hétfőtől használható a főváros déli körgyűrűje

Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Autópálya Curtea de Argeștől a tengerpartig – hétfőtől használható a főváros déli körgyűrűje
2025. június 29., vasárnap

Nem volt ügyeletes a börtönben, mentővel kórházba szállították Elena Udreát

Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.

Nem volt ügyeletes a börtönben, mentővel kórházba szállították Elena Udreát