Az egészségügyi miniszter (jobbra) nem tenné kötelezővé a szűrővizsgálatokat
Fotó: Egészségügyi minisztérium
Sokan bírálják Alexandru Rafila egészségügyi minisztert hezitálásáért, életbe vágó közegészségügyi döntések elmaradása miatt. A legtöbb kritika a 2035-ig terjedő időszakig kidolgozott országos rákellenes terv alkalmazásának elhalasztásáért éri, és noha a miniszter visszakozott, a terv gyakorlatba ültetése továbbra is kérdéses. A tárcavezető volt munkatársa, Vass Levente egykori RMDSZ-es államtitkár lapunknak kifejtette, mi róható fel leginkább a miniszternek.
2023. szeptember 22., 10:342023. szeptember 22., 10:34
2023. szeptember 26., 09:062023. szeptember 26., 09:06
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje (FD) egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a héten a parlamentben Alexandru Rafila egészségügyi miniszter ellen, akit az ellenzék azzal vádol, hogy a tárcavezető hibájából nem sikerül új kórházakat építeni a helyreállítási alapból (PNRR), illetve hogy akadályozza a parlamentben megszavazott és törvényerőre emelkedett országos rákellenes terv gyakorlatba ültetését.
Ennek ellenére a megfogalmazott kritikák továbbra is érvényesek a tárcavezetővel szemben. Az RMDSZ-szel folytatott koalíciós kormányzás idején a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben az egészségügyi tárcát vezető Alexandru Rafilának Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos volt az egyik államtitkára.
Vass Levente szerint ezzel együtt sem lehet a romániai egészségügyben kialakult valamennyi gondot és bajt a miniszter nyakába varrni. Példa erre a régóta szóbeszéd tárgyát képező 3 regionális sürgősségi kórház helyzete. ,,A Kolozsvárra, Jászvásárra és Krajovára tervezett regionális kórházak felépítésének elhúzódásáért Alexandru Rafila annyira hibás, mint politikus elődei, akik egymást váltották a minisztérium élén” – nyilatkozta a Krónikának a marosvásárhelyi főorvos.
Vass Levente főorvos szerint semmi sem rosszabb a hezitáló magatartásnál
Fotó: Facebook/Vass Levente
Biztosan elkészülnek az új kórházak
A regionális kórházak kapcsán Vass Levente feleleveníti az összetett projekt történetét, amely 2010-re – Cseke Attila minisztersége idejére – nyúlik vissza. Tizenhárom évvel ezelőtt Raed Arafat és Vass Levente társaságában az RMDSZ-es tárcavezető az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy befektetőket keressen korszerű romániai kórházak felépítésére. Az akkori árak mellett egy regionális kórház átadásához 350-400 millió eurós befektetés volt szükséges.
A tengerentúli látogatás azt a felismerést hozta magával, hogy a romániai egészségügy tarifái közepette egy külföldi befektető számára nem térül meg egy ilyen volumenű beruházás. A továbblépés lehetőségeként 2013-ra a román kormányban kialakult az a nézet, hogy az első három regionális kórházat román állami finanszírozásból kell megépíteni, amelyek térségenként kétmillió embert fognak kiszolgálni. Igaz, azóta eltelt egy évtized.
Ha minden jól halad, a mostani európai uniós gazdasági ciklus végére, 2028-ra vagy 2029-re át lehet majd adni mindhármat. ,,A regionális kórházak megépítésére jóval a helyreállítási alap megjelenése előtt megvolt a politikai szándék. Ma már részletkérdés, hogy amennyiben a helyreállítási alapból mégsem lehetne finanszírozni az építésüket, akkor az elkezdett munkálatokat a strukturális alapokból vagy a román költségvetésből fejezik be” – mutatott rá portálunknak a volt RMDSZ-es államtitkár.
Parlamenti képviselőként Rafila is támogatta
Vass Levente szerint az egészségügyi miniszter nagy hibája az, hogy a közegészségügyi politikák területén populista módon saját malmára hajta a vizet, ami leginkább az országos rákellenes terv leállításában mutatkozik meg. Az eredeti stratégiát kidolgozó Patriciu Achimaș-Cadariu kolozsvári nőgyógyász-onkológus mögé az előző években valamennyi párt egészségügyi szakértője felsorakozott. Ezzel magyarázható, hogy a törvényerőre emelkedett tervezet egyöntetű támogatással ment át a törvényhozásban. Amikor még parlamenti képviselőként dolgozott, Alexandru Rafila és a Szociáldemokrata Párt teljes frakciója támogatta a kezdeményezést. Sokan ezért tartják megbotránkoztatónak, hogy az emberéleteket megmenteni hivatott új rákellenes stratégia számtalan egyeztetés és kiigazítás miatt vesztegel az egészségügyi minisztérium irodáiban.
Fő célkitűzése az, hogy 2035-re – az európai uniós stratégiával összhangban – a diagnosztizált onkológiai betegek hetven százalékát lehessen meggyógyítani. ,,A kitűzött gyógyulási arány csak akkor érhető el, ha nem csak a kezelést oldjuk meg innovatív technológiák és sok pénz bevonásával, hanem a prevencióval, szűréssel olyan stádiumban fedezzük fel a daganatos betegségeket, hogy sikeresen lehessen gyógyítani” – magyarázza Vass Levente.
A hezitálás a legrosszabb
Az onkológiai stratégia körül mára parttalan vita alakult ki, miután megosztó nyilatkozataival a szociáldemokrata miniszter egymásnak ugrasztotta a különböző daganatos betegségekben szenvedő pácienseket. A tárcavezető – aki egyébként mikrobiológus, és ő képviselte Romániát az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) – olyan kérdéseket tesz fel a nagy nyilvánosságban, miszerint miért kell például a vastagbélrákot kiemelten kezelni az agydaganatok vagy a bőrrákok különböző formáihoz képest. A parlament által megszavazott stratégiában ugyanis
de Vass Levente szerint valójában egyik terület sem kerül hátrányos helyzetbe.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Sok ellenlábast szerzett magának a rákellenes stratégia felfüggesztésével
Fotó: Egészségügyi minisztérium
,,A leggyakoribb onkológiai betegségek szűrésétől kezdve a kezelésben alkalmazott csúcstechnológiák bevezetéséig olyan mérvű tudás és rend halmozódik fel az onkológusokban, sebészekben és belgyógyászokban, ami az összes többi szervi megbetegedés gyógyításában irányt tud szabni” – érvel portálunknak a szakember.
A miniszter mára belátta, hogy hibázott, és visszakozik korábbi álláspontjáról, de közben olyan erőket mozdított meg a stratégiájával és saját személyével szemben, hogy
A marosvásárhelyi közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos azt tekinti Alexandru Rafila legnagyobb hibájának, hogy a megelőzés és a szűrés területén nem a kötelező eljárásban, hanem fakultatív módszerben gondolkodik. Ahogyan az eddig kötelező oltásokat fakultatívvá tenné, ugyanez a téves lépés tapasztalható a szív- és érrendszeri, valamint az onkológiai betegségek korai stádiumban történő felismerését biztosító szűrésekkel is.
Jött volna a tanügyminiszter, az ombudsman, vagy éppen a miniszterelnök, hogy kerekítse, finomítsa az álláspontját, de végre lenne egy irányadó szakminisztériumi stratégia. Ha ez hiányzik, akkor minden intézkedés jogossága megkérdőjeleződik” – fogalmazott lapunknak Vass Levente.
Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
1 hozzászólás