Az egészségügyi miniszter (jobbra) nem tenné kötelezővé a szűrővizsgálatokat
Fotó: Egészségügyi minisztérium
Sokan bírálják Alexandru Rafila egészségügyi minisztert hezitálásáért, életbe vágó közegészségügyi döntések elmaradása miatt. A legtöbb kritika a 2035-ig terjedő időszakig kidolgozott országos rákellenes terv alkalmazásának elhalasztásáért éri, és noha a miniszter visszakozott, a terv gyakorlatba ültetése továbbra is kérdéses. A tárcavezető volt munkatársa, Vass Levente egykori RMDSZ-es államtitkár lapunknak kifejtette, mi róható fel leginkább a miniszternek.
2023. szeptember 22., 10:342023. szeptember 22., 10:34
2023. szeptember 26., 09:062023. szeptember 26., 09:06
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje (FD) egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a héten a parlamentben Alexandru Rafila egészségügyi miniszter ellen, akit az ellenzék azzal vádol, hogy a tárcavezető hibájából nem sikerül új kórházakat építeni a helyreállítási alapból (PNRR), illetve hogy akadályozza a parlamentben megszavazott és törvényerőre emelkedett országos rákellenes terv gyakorlatba ültetését.
Ennek ellenére a megfogalmazott kritikák továbbra is érvényesek a tárcavezetővel szemben. Az RMDSZ-szel folytatott koalíciós kormányzás idején a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben az egészségügyi tárcát vezető Alexandru Rafilának Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos volt az egyik államtitkára.
Vass Levente szerint ezzel együtt sem lehet a romániai egészségügyben kialakult valamennyi gondot és bajt a miniszter nyakába varrni. Példa erre a régóta szóbeszéd tárgyát képező 3 regionális sürgősségi kórház helyzete. ,,A Kolozsvárra, Jászvásárra és Krajovára tervezett regionális kórházak felépítésének elhúzódásáért Alexandru Rafila annyira hibás, mint politikus elődei, akik egymást váltották a minisztérium élén” – nyilatkozta a Krónikának a marosvásárhelyi főorvos.
Vass Levente főorvos szerint semmi sem rosszabb a hezitáló magatartásnál
Fotó: Facebook/Vass Levente
Biztosan elkészülnek az új kórházak
A regionális kórházak kapcsán Vass Levente feleleveníti az összetett projekt történetét, amely 2010-re – Cseke Attila minisztersége idejére – nyúlik vissza. Tizenhárom évvel ezelőtt Raed Arafat és Vass Levente társaságában az RMDSZ-es tárcavezető az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy befektetőket keressen korszerű romániai kórházak felépítésére. Az akkori árak mellett egy regionális kórház átadásához 350-400 millió eurós befektetés volt szükséges.
A tengerentúli látogatás azt a felismerést hozta magával, hogy a romániai egészségügy tarifái közepette egy külföldi befektető számára nem térül meg egy ilyen volumenű beruházás. A továbblépés lehetőségeként 2013-ra a román kormányban kialakult az a nézet, hogy az első három regionális kórházat román állami finanszírozásból kell megépíteni, amelyek térségenként kétmillió embert fognak kiszolgálni. Igaz, azóta eltelt egy évtized.
Ha minden jól halad, a mostani európai uniós gazdasági ciklus végére, 2028-ra vagy 2029-re át lehet majd adni mindhármat. ,,A regionális kórházak megépítésére jóval a helyreállítási alap megjelenése előtt megvolt a politikai szándék. Ma már részletkérdés, hogy amennyiben a helyreállítási alapból mégsem lehetne finanszírozni az építésüket, akkor az elkezdett munkálatokat a strukturális alapokból vagy a román költségvetésből fejezik be” – mutatott rá portálunknak a volt RMDSZ-es államtitkár.
Parlamenti képviselőként Rafila is támogatta
Vass Levente szerint az egészségügyi miniszter nagy hibája az, hogy a közegészségügyi politikák területén populista módon saját malmára hajta a vizet, ami leginkább az országos rákellenes terv leállításában mutatkozik meg. Az eredeti stratégiát kidolgozó Patriciu Achimaș-Cadariu kolozsvári nőgyógyász-onkológus mögé az előző években valamennyi párt egészségügyi szakértője felsorakozott. Ezzel magyarázható, hogy a törvényerőre emelkedett tervezet egyöntetű támogatással ment át a törvényhozásban. Amikor még parlamenti képviselőként dolgozott, Alexandru Rafila és a Szociáldemokrata Párt teljes frakciója támogatta a kezdeményezést. Sokan ezért tartják megbotránkoztatónak, hogy az emberéleteket megmenteni hivatott új rákellenes stratégia számtalan egyeztetés és kiigazítás miatt vesztegel az egészségügyi minisztérium irodáiban.
Fő célkitűzése az, hogy 2035-re – az európai uniós stratégiával összhangban – a diagnosztizált onkológiai betegek hetven százalékát lehessen meggyógyítani. ,,A kitűzött gyógyulási arány csak akkor érhető el, ha nem csak a kezelést oldjuk meg innovatív technológiák és sok pénz bevonásával, hanem a prevencióval, szűréssel olyan stádiumban fedezzük fel a daganatos betegségeket, hogy sikeresen lehessen gyógyítani” – magyarázza Vass Levente.
A hezitálás a legrosszabb
Az onkológiai stratégia körül mára parttalan vita alakult ki, miután megosztó nyilatkozataival a szociáldemokrata miniszter egymásnak ugrasztotta a különböző daganatos betegségekben szenvedő pácienseket. A tárcavezető – aki egyébként mikrobiológus, és ő képviselte Romániát az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) – olyan kérdéseket tesz fel a nagy nyilvánosságban, miszerint miért kell például a vastagbélrákot kiemelten kezelni az agydaganatok vagy a bőrrákok különböző formáihoz képest. A parlament által megszavazott stratégiában ugyanis
de Vass Levente szerint valójában egyik terület sem kerül hátrányos helyzetbe.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Sok ellenlábast szerzett magának a rákellenes stratégia felfüggesztésével
Fotó: Egészségügyi minisztérium
,,A leggyakoribb onkológiai betegségek szűrésétől kezdve a kezelésben alkalmazott csúcstechnológiák bevezetéséig olyan mérvű tudás és rend halmozódik fel az onkológusokban, sebészekben és belgyógyászokban, ami az összes többi szervi megbetegedés gyógyításában irányt tud szabni” – érvel portálunknak a szakember.
A miniszter mára belátta, hogy hibázott, és visszakozik korábbi álláspontjáról, de közben olyan erőket mozdított meg a stratégiájával és saját személyével szemben, hogy
A marosvásárhelyi közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos azt tekinti Alexandru Rafila legnagyobb hibájának, hogy a megelőzés és a szűrés területén nem a kötelező eljárásban, hanem fakultatív módszerben gondolkodik. Ahogyan az eddig kötelező oltásokat fakultatívvá tenné, ugyanez a téves lépés tapasztalható a szív- és érrendszeri, valamint az onkológiai betegségek korai stádiumban történő felismerését biztosító szűrésekkel is.
Jött volna a tanügyminiszter, az ombudsman, vagy éppen a miniszterelnök, hogy kerekítse, finomítsa az álláspontját, de végre lenne egy irányadó szakminisztériumi stratégia. Ha ez hiányzik, akkor minden intézkedés jogossága megkérdőjeleződik” – fogalmazott lapunknak Vass Levente.
Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
1 hozzászólás