Iohannis: „nagyon hasznos” egy ilyen dokumentum, mert rávilágíthat a hiányosságokra és a jó megoldásokra is.
Fotó: Presidency.ro
Románia üdvözli az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott jogállamisági jelentését, az ebben jelzett hibák kijavítására törekszik, és helyesli, hogy az európai uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé – mutatott rá Klaus Iohannis államfő.
2020. szeptember 30., 20:122020. szeptember 30., 20:12
2020. szeptember 30., 21:562020. szeptember 30., 21:56
A román elnök szerdai sajtóértekezletén úgy értékelte: ilyen, minden tagállamra kiterjedő elemzésre van szükség a sajtószabadság és jogállamiság érvényesülése tekintetében az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) helyett, amely szerinte
Az EB tagfelvételük (2007) óta tartja megfigyelés alatt az igazságügy helyzetét a két országban, ajánlásokat fogalmazva meg számukra félévente vagy évente publikált országjelentéseiben.
– mondta Iohannis.
A jobboldali elnök felidézte, hogy a PSD által 2017-ben indított igazságügyi reformot ő maga, a román civil társadalom, az akkori parlamenti ellenzék és az európai intézmények is élesen bírálták, és csak együttes erővel sikerült megakadályozniuk az igazságszolgáltatás „leigázását”, politikai felügyelet alá kényszerítését.
– mondta Iohannis.
Az igazságügyi minisztérium honlapján szerdán közzétett, jövő év március 31-ig közvitán lévő törvénytervezetek egyebek mellett az ügyészek függetlenségének, a vádhatósági vezetők átlátható kiválasztásának, a politikai befolyás csökkentésének kérdését próbálják rendezni.
Az EB jogállamisági jelentéséről Iohannis azt mondta: „nagyon hasznos” egy ilyen dokumentum, mert rávilágíthat a hiányosságokra és a jó megoldásokra is. Hozzátette: ő maga, a bukaresti kormány és a „demokratikus pártok” is azon vannak, hogy maradéktalanul érvényesítsék a jogállamiság elveit, olyannyira, hogy Románia követendő példává váljék mások számára is.
Iohannis szerint elemezni, tanulmányozni szükséges, és „végső soron szavazni” kell arról, miként érvényesül a jogállamiság a tagállamokban, és ettől kell függővé tenni az európai támogatások folyósítását.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
szóljon hozzá!