Rendőrök és csendőrök segítségével lakoltattak ki ukrán menekülteket Bukarestben

Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció) •  Fotó: Haáz Vince

Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.

Krónika

2024. november 05., 09:302024. november 05., 09:30

A kollégiumban több mint 90 ukrán menekült lakott, akik közül mintegy húszan nem akarták elhagyni a helyszínt, ezért kellett a rendfenntartó erőket is kihívni.

Az egyetem illetékesei azzal indokolták a kilakoltatást, hogy

a kollégiumban lakó menekültek fele az új törvény alapján már nem jogosult arra, hogy ott kapjon szállást.

Szeptemberben ugyanis a kormány módosította az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt.

A 96/2024-es sürgősségi kormányrendelet értelmében 750 lejben állapították meg az egy személynek, illetve 2000-ben a családoknak járó havi segély összegét, egyúttal csökkentették a menekülközpontokban lakó személyek járandóságát.

Az eddig menekültkozpontként működő kollégiumot ennek nyomán az egyetem bezárta, és az áramot is lekapcsolta.

Ennek nyomán hétfőn az ukránok összecsomagoltak, és a hatóságok jele létében elhagyták az épületet, miután addig kaptak haladékot a felsőoktatási intézmény illetékeseitől.

Anca Mărgineanu, az egyetem képviselője a HotNews portál szerint elmondta, hogy azért kellett már reggel kihívnia a rendőrséget, mert mintegy húsz menekült nem volt hajlandó elhagyni a kollégiumot.

„Azért kértük a rendőri jelenlétet, mert a menekültek jelenléte most már illegális. De semmilyen erőszakot nem alkalmaztak. Sőt, reggel a menekültek, akik nem akartak távozni, agresszívvá váltak, kiabáltak velünk. A saját biztonságunk érdekében hívtuk a rendőrséget” – mondta.

Leszögezte: senki sem marad az utcán.

Idézet
Más központokba költöztették őket. Mindenki, aki kiszolgáltatott és az új törvény szerint jogosult, kapott egy lehetőséget. Senki sem marad az utcán, ahogyan elhangzott, minden lehetőséget megtaláltunk számukra”

– jelentette ki az egyetem illetékese.

Azt is elmondta, hogy a menekülteket a bukaresti második kerületi szociális és gyermekvédelmi osztály tanácsadói folyamatosan tájékoztatták.

„Az épület már nem áll rendelkezésre, ez történik, az egyetem 2 éve és 9 hónapja bocsátotta rendelkezésre az ingatlant” – mutatott rá.

Közölte, 12 család már megtalálta albérletét a következő három hónapra, a többi család pedig olyan bukaresti központokba megy, ahol még vannak szabad helyek.

Néhányan egy gyermekes egyedülálló anyáknak szóló központba költöztek, mások egy jászvásári szállásra, néhányan pedig civil szervezetek által fenntartott intézményekbe.

Aurelia Pasăre, a 4 Change nevű civil szervezet képviselője elmondta a portálnak, hogy mindenki számára megpróbáltak személyre szabott alternatívát találni, a hatályos jogszabály ugyanis minden kategória esetében rögzíti, milyen szálláshelyre jogosult.

Hozzátette: a menekülteket már júliusban tájékoztatták, hogy a menekültszállót bezárják, és az érintettek több elszállásolási lehetőség közül választhattak.

Megjegyezte:

azok, akik nem akartak távozni, arra hivatkoznak, hogy az új helyszínen „közös ágyak” vannak.

„2022 februárja óta vagyunk itt. 2 évet és 9 hónapot szántunk az életünkből erre a központra. Valóban szoros közösség alakult ki itt. A háború kezdete óta itt voltak. Ismerték egymást, a gyerekeiket a szomszédnál hagyták, mindannyian beszélték a nyelvet, szoros közösség volt. Volt magánéletük, olyan szobák, ahol csak családok laktak. Nem akartak más lehetőséget elfogadni, mert közös ágyak voltak bennük” – mondta Pasăre. (Vélhetően többágyas szobákra gondolt – a szerk.).

A helyszínre kilátogatott az egyetem rektorhelyettese, Alexandru Vlăduț is, aki az önkéntesekkel együtt győzködni próbálta azokat a menekülteket, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt.

Idézet
A mi feladatunk az, hogy diákokkal foglalkozzunk, nem pedig menekültekkel, akikről már 2 éve és 9 hónapja gondoskodunk. Nagyon sok probléma van ezzel a kollégiummal, tény, hogy nem tudjuk tovább nyitva tartani, felújításra szorul. Mindegyiküknek négy lehetősége volt, legalább hat hónapja szóltak nekik”

– mondta rektorhelyettes.

„Hol vagyunk? Egy egyetemi kampuszon. Láttak már valahol máshol ebben az országban olyan egyetemi kampuszt, ahol menekülteket szállásoltak el? Egyetemünk célja és küldetése a diákokról szól. Pont. Itt a vége. Mi nem viselünk felelősséget a menekültekért. Köszönjük az itteni előadásukat. Ahogy a többi 75 ember elment, a másik 15 is távozhatott volna. Mindenki választhatott” – próbált véget vetni a vitának a rektorhelyettes.

A tiltakozó menekültek szerint azért nem akartak távozni, mert az új helyszíneken szétválasztották volna a családokat. Egy nő például elmondta, hogy idős, fogyatékos szüleit más helyszínre akarják vinni, mint őt.

Az egyik, önkéntesként dolgozó diák ugyanakkor elmondta:

a tiltakozók között olyan is akad, aki azért nem akar másik szállásra költözni, mert ott többágyas szobában kapna helyet, ám ő egyedül szeretne lenni.

Az egyetem rektora, Radu Sorin Văcăreanu leszögezte: ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely ukrán menekülteket szállásolt el, és semmilyen kötelezettsége nincs irányukban.

Megjegyezte, igaz ugyan, hogy egy használaton kívüli kollégiumi épületről van szó, azonban a diákok önkéntes munkájának köszönhetően sikerült üzemképessé tenni.

Az egyetem vezetői leszögezték:

már közel fél éve tájékoztatták az érintetteket, hogy költözniük kell, és mindenki négy lehetőség közül választhatott.

A menekülteknek azért kellett kiköltözniük, mert az egyetem finanszírozást nyert az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében a kollégium felújítására, amelyre elmondásuk szerint a növekvő diáklétszám miatt van szükség.

Augusztusban Magyarországon nagy port vert fel a hír, hogy mintegy 120 menekültet akartak kilakoltatni a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson, egy augusztus 21-én hatályba lépett módosítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menekülteket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását
2025. július 07., hétfő

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen

Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen
2025. július 07., hétfő

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”

Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”
2025. július 07., hétfő

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.

Juhászra támadt a medve
Juhászra támadt a medve
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

2025. július 06., vasárnap

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések

A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések