Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.
2024. november 05., 09:302024. november 05., 09:30
A kollégiumban több mint 90 ukrán menekült lakott, akik közül mintegy húszan nem akarták elhagyni a helyszínt, ezért kellett a rendfenntartó erőket is kihívni.
Az egyetem illetékesei azzal indokolták a kilakoltatást, hogy
Szeptemberben ugyanis a kormány módosította az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt.
Az eddig menekültkozpontként működő kollégiumot ennek nyomán az egyetem bezárta, és az áramot is lekapcsolta.
Ennek nyomán hétfőn az ukránok összecsomagoltak, és a hatóságok jele létében elhagyták az épületet, miután addig kaptak haladékot a felsőoktatási intézmény illetékeseitől.
Anca Mărgineanu, az egyetem képviselője a HotNews portál szerint elmondta, hogy azért kellett már reggel kihívnia a rendőrséget, mert mintegy húsz menekült nem volt hajlandó elhagyni a kollégiumot.
„Azért kértük a rendőri jelenlétet, mert a menekültek jelenléte most már illegális. De semmilyen erőszakot nem alkalmaztak. Sőt, reggel a menekültek, akik nem akartak távozni, agresszívvá váltak, kiabáltak velünk. A saját biztonságunk érdekében hívtuk a rendőrséget” – mondta.
Leszögezte: senki sem marad az utcán.
– jelentette ki az egyetem illetékese.
Azt is elmondta, hogy a menekülteket a bukaresti második kerületi szociális és gyermekvédelmi osztály tanácsadói folyamatosan tájékoztatták.
„Az épület már nem áll rendelkezésre, ez történik, az egyetem 2 éve és 9 hónapja bocsátotta rendelkezésre az ingatlant” – mutatott rá.
Közölte, 12 család már megtalálta albérletét a következő három hónapra, a többi család pedig olyan bukaresti központokba megy, ahol még vannak szabad helyek.
Aurelia Pasăre, a 4 Change nevű civil szervezet képviselője elmondta a portálnak, hogy mindenki számára megpróbáltak személyre szabott alternatívát találni, a hatályos jogszabály ugyanis minden kategória esetében rögzíti, milyen szálláshelyre jogosult.
Hozzátette: a menekülteket már júliusban tájékoztatták, hogy a menekültszállót bezárják, és az érintettek több elszállásolási lehetőség közül választhattak.
Megjegyezte:
„2022 februárja óta vagyunk itt. 2 évet és 9 hónapot szántunk az életünkből erre a központra. Valóban szoros közösség alakult ki itt. A háború kezdete óta itt voltak. Ismerték egymást, a gyerekeiket a szomszédnál hagyták, mindannyian beszélték a nyelvet, szoros közösség volt. Volt magánéletük, olyan szobák, ahol csak családok laktak. Nem akartak más lehetőséget elfogadni, mert közös ágyak voltak bennük” – mondta Pasăre. (Vélhetően többágyas szobákra gondolt – a szerk.).
A helyszínre kilátogatott az egyetem rektorhelyettese, Alexandru Vlăduț is, aki az önkéntesekkel együtt győzködni próbálta azokat a menekülteket, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt.
– mondta rektorhelyettes.
„Hol vagyunk? Egy egyetemi kampuszon. Láttak már valahol máshol ebben az országban olyan egyetemi kampuszt, ahol menekülteket szállásoltak el? Egyetemünk célja és küldetése a diákokról szól. Pont. Itt a vége. Mi nem viselünk felelősséget a menekültekért. Köszönjük az itteni előadásukat. Ahogy a többi 75 ember elment, a másik 15 is távozhatott volna. Mindenki választhatott” – próbált véget vetni a vitának a rektorhelyettes.
A tiltakozó menekültek szerint azért nem akartak távozni, mert az új helyszíneken szétválasztották volna a családokat. Egy nő például elmondta, hogy idős, fogyatékos szüleit más helyszínre akarják vinni, mint őt.
Az egyik, önkéntesként dolgozó diák ugyanakkor elmondta:
Az egyetem rektora, Radu Sorin Văcăreanu leszögezte: ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely ukrán menekülteket szállásolt el, és semmilyen kötelezettsége nincs irányukban.
Megjegyezte, igaz ugyan, hogy egy használaton kívüli kollégiumi épületről van szó, azonban a diákok önkéntes munkájának köszönhetően sikerült üzemképessé tenni.
Az egyetem vezetői leszögezték:
A menekülteknek azért kellett kiköltözniük, mert az egyetem finanszírozást nyert az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében a kollégium felújítására, amelyre elmondásuk szerint a növekvő diáklétszám miatt van szükség.
Augusztusban Magyarországon nagy port vert fel a hír, hogy mintegy 120 menekültet akartak kilakoltatni a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson, egy augusztus 21-én hatályba lépett módosítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menekülteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!