Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.
2024. november 05., 09:302024. november 05., 09:30
A kollégiumban több mint 90 ukrán menekült lakott, akik közül mintegy húszan nem akarták elhagyni a helyszínt, ezért kellett a rendfenntartó erőket is kihívni.
Az egyetem illetékesei azzal indokolták a kilakoltatást, hogy
Szeptemberben ugyanis a kormány módosította az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt.
Az eddig menekültkozpontként működő kollégiumot ennek nyomán az egyetem bezárta, és az áramot is lekapcsolta.
Ennek nyomán hétfőn az ukránok összecsomagoltak, és a hatóságok jele létében elhagyták az épületet, miután addig kaptak haladékot a felsőoktatási intézmény illetékeseitől.
Anca Mărgineanu, az egyetem képviselője a HotNews portál szerint elmondta, hogy azért kellett már reggel kihívnia a rendőrséget, mert mintegy húsz menekült nem volt hajlandó elhagyni a kollégiumot.
„Azért kértük a rendőri jelenlétet, mert a menekültek jelenléte most már illegális. De semmilyen erőszakot nem alkalmaztak. Sőt, reggel a menekültek, akik nem akartak távozni, agresszívvá váltak, kiabáltak velünk. A saját biztonságunk érdekében hívtuk a rendőrséget” – mondta.
Leszögezte: senki sem marad az utcán.
– jelentette ki az egyetem illetékese.
Azt is elmondta, hogy a menekülteket a bukaresti második kerületi szociális és gyermekvédelmi osztály tanácsadói folyamatosan tájékoztatták.
„Az épület már nem áll rendelkezésre, ez történik, az egyetem 2 éve és 9 hónapja bocsátotta rendelkezésre az ingatlant” – mutatott rá.
Közölte, 12 család már megtalálta albérletét a következő három hónapra, a többi család pedig olyan bukaresti központokba megy, ahol még vannak szabad helyek.
Aurelia Pasăre, a 4 Change nevű civil szervezet képviselője elmondta a portálnak, hogy mindenki számára megpróbáltak személyre szabott alternatívát találni, a hatályos jogszabály ugyanis minden kategória esetében rögzíti, milyen szálláshelyre jogosult.
Hozzátette: a menekülteket már júliusban tájékoztatták, hogy a menekültszállót bezárják, és az érintettek több elszállásolási lehetőség közül választhattak.
Megjegyezte:
„2022 februárja óta vagyunk itt. 2 évet és 9 hónapot szántunk az életünkből erre a központra. Valóban szoros közösség alakult ki itt. A háború kezdete óta itt voltak. Ismerték egymást, a gyerekeiket a szomszédnál hagyták, mindannyian beszélték a nyelvet, szoros közösség volt. Volt magánéletük, olyan szobák, ahol csak családok laktak. Nem akartak más lehetőséget elfogadni, mert közös ágyak voltak bennük” – mondta Pasăre. (Vélhetően többágyas szobákra gondolt – a szerk.).
A helyszínre kilátogatott az egyetem rektorhelyettese, Alexandru Vlăduț is, aki az önkéntesekkel együtt győzködni próbálta azokat a menekülteket, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt.
– mondta rektorhelyettes.
„Hol vagyunk? Egy egyetemi kampuszon. Láttak már valahol máshol ebben az országban olyan egyetemi kampuszt, ahol menekülteket szállásoltak el? Egyetemünk célja és küldetése a diákokról szól. Pont. Itt a vége. Mi nem viselünk felelősséget a menekültekért. Köszönjük az itteni előadásukat. Ahogy a többi 75 ember elment, a másik 15 is távozhatott volna. Mindenki választhatott” – próbált véget vetni a vitának a rektorhelyettes.
A tiltakozó menekültek szerint azért nem akartak távozni, mert az új helyszíneken szétválasztották volna a családokat. Egy nő például elmondta, hogy idős, fogyatékos szüleit más helyszínre akarják vinni, mint őt.
Az egyik, önkéntesként dolgozó diák ugyanakkor elmondta:
Az egyetem rektora, Radu Sorin Văcăreanu leszögezte: ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely ukrán menekülteket szállásolt el, és semmilyen kötelezettsége nincs irányukban.
Megjegyezte, igaz ugyan, hogy egy használaton kívüli kollégiumi épületről van szó, azonban a diákok önkéntes munkájának köszönhetően sikerült üzemképessé tenni.
Az egyetem vezetői leszögezték:
A menekülteknek azért kellett kiköltözniük, mert az egyetem finanszírozást nyert az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében a kollégium felújítására, amelyre elmondásuk szerint a növekvő diáklétszám miatt van szükség.
Augusztusban Magyarországon nagy port vert fel a hír, hogy mintegy 120 menekültet akartak kilakoltatni a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson, egy augusztus 21-én hatályba lépett módosítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menekülteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!