Lángoló indulatok. Bukarestben súlyos utcai összecsapásokba torkolltak a tüntetések, országszerte utcára vonultak a korlátozások ellen tiltakozók
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A Florin Cîţu vezette kormány nagy mértékben okolható azért, hogy az emberek egyre elégedetlenebbek, a tüntetések mögött viszont a radikális térfélen megjelent konkurenciával harcba szálló AUR áll – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Pászkán Zsolt Románia-szakértő, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
2021. március 30., 18:552021. március 30., 18:55
Amint arról beszámoltunk, nem csitultak a kormány által vasárnap a koronavírus-járvány további terjedésének megakadályozására hatályba léptetett újabb korlátozásokkal szembeni indulatok: hétfőn este és éjszaka újabb, a vasárnap éjszakaihoz hasonló tüntetések zajlottak országszerte, összesen 70 településen a maszkviselés és a többi megszorítás ellen. A megmozdulásokon, amelyeken sokan a kormány távozását is követelték, sok helyen dulakodás alakult ki a tüntetők és a rendfenntartó erők között.
Bukarestben több ezer ember tüntetett hétfő este a koronavírus-járvány megfékezését célzó egészségügyi korlátozások ellen, a többnyire békés demonstráció azonban kedd hajnalban erőszakba torkollott: mintegy háromszáz tüntető kövekkel, üvegekkel dobálta meg a rendfenntartókat, kirakatokat törtek be, szemetes kukáka
A megmozdulásokra rátelepedett, sőt gyakorlatilag az élükre állt a tavalyi választásokon parlamentbe jutott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). A nacionalista és vírustagadó szólamokkal frissen parlamenti képviselethez jutott párt szerint Románia forrong, visszaköveteli szabadságát, mert a kormány „fenyegetésekkel, pánikkeltő statisztikákkal és bírságokkal terrorizálja, illetve szobafogságra ítélte a lakosságot”. Az AUR országos tüntetéssorozatot hirdetett. Pitești-en az idegengyűlölő indulatok egy adott pillanatban a magyarok ellen fordultak és a tüntetők a romániai lelátókon időnként felcsendülő, „kifelé a magyarokkal az országból” rigmust skandálták.
Bukarestben és az ország számos városában hétfő este is sokan vonultak utcára a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások szigorítása miatt, több helyen a kijárási tilalom után is folytatódnak a demonstrációk.
A bukaresti csendőrség kedden közölte, 188 személyt állítottak elő kihallgatásra az éjszakai összecsapások nyomán. Ellenük hatósági személy elleni erőszak és rongálás miatt indult eljárás. Egy, a csendőrökkel dulakodó férfit őrizetbe vettek. Az összecsapások során tizenkét csendőr megsérült, közülük hármat kórházba kellett szállítani. A bukaresti tüntetéseken egyébként 222 bírságot róttak ki az egészségügyi rendelkezések és a kijárási korlátozás megsértése miatt, 200 ezer lej értékben.
az erőszakos megmozdulásokat pedig egy, törvénysértésre buzdító és az államot provokálni akaró kisebbségi csoport kétségbeesett próbálkozásának minősítette.
Kérdésünkre, mennyire tekinthetők spontán tüntetéssorozatnak, és mennyire megszervezettek a mostani demonstrációk, Pászkán Zsolt kifejtette:
„A járvány tavalyi kirobbanása óta sok olyan »ellenállási« epizód volt, melyekben egyének vagy kisebb csoportok vettek részt, különösebb szervezés nélkül. Ezek hangulati hátterét és mozgatórugóit a közösségi és hagyományos médiában zajló viták, vagy pontosabban mondva »viták« jelentették és jelentik most is. A vita kifejezést azért kell idézőjelbe tenni, mert a járvánnyal kapcsolatos eltérő, sőt ellentétes narratívák az esetek többségében egyáltalán nem találkoznak, tehát a polgárok jelentős része az aggályaira és a kérdéseire gyakorlatilag szinte teljes mértékben csak egyetlen »megoldási kulccsal« találkozik.
– hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző.
Elítélte Klaus Iohannis államfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorítások elleni tüntetéseken megnyilvánult erőszakot, valamint a demonstrációk politikai célú, idegengyűlölő, antiszemita eszmék terjesztését célzó kisajátítását.
Felvetésünkre, hogy az AUR csak rátelepedett a tüntetésekre, vagy már eleve ő vitte utcára az embereket, Pászkán Zsolt úgy vélekedett, a mostani tüntetések – nagy valószínűséggel – az AUR közösségi médián keresztüli mozgósításának tudhatók be. Az időzítésének az lehet az egyik oka, hogy
Kérdésünkre, mennyire jogosak a kormány elleni indulatok, az elemző rámutatott: amennyiben egy felelős kormánytól egy ilyen helyzetben elvárható, hogy a feladatra összpontosítson és háttérbe szorítson minden „mellékes” politikai célt és következetes legyen, akkor elmondható, hogy a Cîţu-kormány mindent megtett azért, hogy ezeket az indulatokat felkorbácsolja. „Romániát úgy érte a járvány első hulláma, hogy a kormánypárti politikusok és Klaus Iohannis elnök előre hozott választást igyekeztek kiprovokálni. És ha hinni lehet Vlad Voiculescu USR-es egészségügyi miniszternek, akkor a parlamenti választás előtt is »kreatívan könyvelték« az adatokat, hogy ne »zavarják« a kormánypártok szavazatszerzését” – sorolta a felháborító eseményeket.
Arra is rámutatott: Romániát eleve sokkal rosszabb állapotban érte a járvány és az abból következő gazdasági válság, mint más országokat.
Gyűlöletet, diszkriminációt szítanak az idegenek és az egészségügyi személyzet ellen az elmúlt esték tüntetései – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dominic Fritz temesvári polgármester.
Kérdésünkre, milyen mulasztások róhatók fel a bukaresti kabinetnek, Pászkán kiemelte:
„A tehetetlenkedés kategóriába tartozik az, hogy a járvány kezelését a kezdetektől fogva alárendelték Bukarest Brüsszellel szembeni kritikátlan megfelelési politikájának, egyetlen ferde pillantással sem kérdőjelezve meg az Európai Unió hivatalnokainak a döntéseit és helyzetértékelését. Ez nyilvánult meg az eszközbeszerzésektől kezdve az oltóanyagokig. A következetlenség pedig abban nyilvánult meg, hogy pániktól elkerekedett szemekkel és sikoltozva rángatták jobbra-balra a gazdaság kormánykerekét.
– hangsúlyozta.
Az elemző ugyanakkor úgy véli: a mostani tüntetések létszámukat tekintve nem elég nagyok - eddig – ahhoz, hogy kormányváltást kényszerítsenek ki. „A bukaresti kormányra a bukaresti kormány, pontosabban mondva, az azt alkotó pártok jelentik a legnagyobb veszélyt” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Klaus Iohannis államfő szerda este Brüsszelben kijelentette: nem teljesen világos mindenki számára, hogy mit jelent Románia belépése az Air Schengenbe.
Orosz kémek szivárogtak be Romániába az Ukrajnából érkező menekültek közé elvegyülve – ez áll a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jelentésben.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán kilátásba helyezte a koalíció közös főpolgármester-jelöltjének, Cătălin Cîrstoiunak a visszaléptetését, ha a bukaresti egyetemi kórház vezetője nem tisztázza az ellene felmerült vádakat.
Egyre durvul az erőszak a romániai iskolákban – kongatta meg a vészharangot Renate Weber ombudsman, akinek gyereket felgyújtó diákokról is van tudomása.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő szerdán a pénznyerő gépeket a kisebb településekről kitiltó törvényt.
Szolidaritásukat fejezték ki a zsidó néppel a Romániai Zsidó Hitközségek Konföderációjának (FCER) szerdán elkezdődött bukaresti kongresszusán a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői.
A iaşi-i ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Dumitru Buzatu volt megyei tanácselnök házi őrizetbe helyezésről szóló törvényszéki döntést. Az ítélet jogerős.
Nem szavazhatnak a június 9-i helyhatósági választásokon azok a külföldi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok, akik április 11-én vagy e dátum után jelentették be romániai tartózkodási helyüket – döntötte el kedden a Központi Választási Iroda.
A román szélsőségesen nacionalista pártok magyarellenes gyűlöletkeltésére hívta fel a június 9-i választásokat és az azt megelőző kampányt megfigyelő EBESZ Romániába érkezett küldöttségének figyelmét kedden az RMDSZ.
Klaus Iohannis kedden a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román hadsereg 2024-től részt vehessen a Fekete-tenger aknamentesítését végző haditengerészeti csoport (MCM BLACK SEA) műveleteiben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!