Fotó: Pál Árpád
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében. Mivel a körvonalazódó intézkedések miatt csökkenhet a különleges illetményük, a napokban rekordszámú, 60 törvényszéki bíró kezdeményezte nyugállományba vonulását.
2022. november 07., 19:012022. november 07., 19:01
Nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki a romániai bírák körében a speciális nyugdíjuk esetleges megvonását, valamint a nyugdíjkorhatáruk megemelését pedzegető kormányzati jelzések.
Egyikük, a kolozsvári Andrea Chiș nyíltan sérelmezte, hogy miközben az emberek néhány évvel ezelőtt még utcára vonultak az igazságszolgáltatás védelmében, a speciális nyugdíjak ügye miatt mára megcsappant a bizalmuk a bírákban és az ügyészekben, akik „közmegvetés tárgyává” váltak. Az igazságszolgáltatásban 27 éve tevékenykedő bíró szerint a CSM-nek a bukaresti parlamenttel és a kormánnyal közösen, átlátható módon át kellene beszélnie a bírák és az ügyészek jogállását.
Egy másik, szintén nyugdíjba vonuló magas rangú bíró, az 54 éves Gabriela Baltag arra panaszkodott, hogy álmatlan éjszakákat okozott számára a kérelem benyújtása, és nagyon megviselték őt a testület bírói részlegében eltöltött évek. Andrea Chişhez hasonlóan hangsúlyozta, még a speciális nyugdíjak eltörléséről szóló híresztelések felröppenése előtt döntött a nyugdíjba vonulásáról. Elmondta azt is: sok bíró rágódik most azon, hogy vonuljon-e nyugdíjba, de ő nem tud tanácsokkal segíteni, mert ez mindenkinek az egyéni döntése.
A bírói kar „megdöbbenését” fejezte ki azok után, hogy Kelemen Hunor kormányfőhelyettes nemrég kifejtette, szerinte a hozzájárulás elvét a bírák és az ügyészek nyugdíjának a kiszámításakor is figyelembe kellene venni. Az RMDSZ elnöke szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt senkinek nem kellene szolgálati nyugdíjban részesülnie. „Nyugdíjba akarsz vonulni 50 évesen, 25 év munka után? Rendben van, megteheted, de a szolgálati nyugdíjat csak 65 évesen kaphatod meg” – érvelt Kelemen, hozzátéve: figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor azt is, hogy az illetmény összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Románia az országos helyreállítási tervben vállalta az Európai Bizottság előtt, hogy rendezi a nem hozzájárulás-alapú nyugdíjak helyzetét még az idei év végéig.
Fotó: Pixabay.com
A nemzetközi pénzintézet ajánlásai között szerepel az is, hogy 25-ről 30 évre emeljék azt a szolgálati időt, amely letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását, továbbá fokozatosan 60 évre növeljék a nyugdíjkorhatárukat. Nicolae Ciucă miniszterelnök előrebocsátotta: a speciális nyugdíjakat szabályozó sürgősségi rendelet rögzíteni fogja, hogy az öregségi juttatás nem lehet nagyobb a nyugdíjas korábbi fizetésénél. Márpedig ez számottevő érvágást jelentene, hiszen például Románia 21 500 lejes havi nettó fizetéssel rendelkező főügyésze mostani nyugdíjazása esetén mintegy 26 600 lejes öregségi juttatást kapna, viszont a tervezett módosítások nyomán a jövőben legtöbb 21 500-at.
Romániában a diplomaták, a parlamenti képviselők, a civil légiforgalmi dolgozók, a bírák és ügyészek, a bíróságok és ügyészségek kisegítő személyzete, a Számvevőszék alkalmazottai, valamint a hadsereg és a belügyminisztérium dolgozói jogosultak speciális nyugdíjra.
A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek. Noha hosszú ideje vita folyik a nem hozzájárulás-alapú, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján kiszámított illetmények megszüntetéséről, esetleg megadóztatásáról, ám soha nem volt meg a kellő politikai akarat a probléma rendezésére, holott több milliárd lejjel terheli a költségvetést évente a speciális nyugdíjak ráfordítása. A román alkotmánybíróság korábban a különnyugdíjak eltörlését, valamint a speciális juttatások progresszív megadóztatását is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította.
Romániában jelen pillanatban összesen 9680 személy részesül különleges nyugdíjban, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész – derül ki az Állami Nyugdíjpénztár év végi összesítéséből.
A törvényhozók különnyugdíja ellen foglalt állást csütörtökön a Szociáldemokrata Párt (PSD).
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Az Andrew és Tristan Tate testvérpárt a DIICOT székhelyére várják kedden, ahol az üggyel foglalkozó ügyész közölni fogja velük, hogy meghosszabbítják esetükben a bűnügyi felügyeletet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek ügyészségi források.
Az nem kérdéses, hogy George Simion megnyeri a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt idén májusra kiírt új megmérettetés első fordulóját, a második helyért viszont kiélezett verseny zajlik – derül ki a felmérésekből.
A valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak július elseje után az áramszámlák kifizetésében – ígérte az energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!