Fotó: Erdély Bálint Előd
A kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése nagy szavazattöbbséggel megerősítette kedden Románia 2020-2024-es időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiáját, amelyet a második elnöki megbízatását tavaly decemberben megkezdő Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé. Fejlemény, hogy a dokumentumban a nemzeti kisebbségeket már nem jelölik meg kockázati tényezőként.
2020. június 30., 22:082020. június 30., 22:08
2020. június 30., 22:142020. június 30., 22:14
A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed. „Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.
Ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.
Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő felhívta a figyelmet, hogy a dokumentumban a nemzeti kisebbségeket már nem jelölik meg kockázati tényezőként, mint tették azt a korábbi években, sőt „erőforrásként” határozzák meg. A szövetség éppen ezért megszavazta a stratégiát, bár korántsem találja ideálisnak azt. „A stratégiában az szerepel, hogy Oroszország jelent veszélyt a térségre. Ez annyira erőteljes hangvételű, hogy már szinte hadüzenet” – nyilatkozta a Krónikának Benkő Erika. A parlamenti képviselő hozzátette, a dokumentum szerint prioritás a román nemzeti identitás és a román jogállam megerősítése, és veszélyként határozza meg az illiberális demokráciát.
Benkő Erika parlamenti képviselő
Fotó: Kocsis B. János
A keddi parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzetvédelmi stratégiát.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
1 hozzászólás