Fotó: Ccr.ro
Nem sérti a román alaptörvényt az a törvénytervezet, amelynek értelmében a törvényhozás határozná meg a parlamenti választások időpontját – állapította meg többszöri halasztás után kedden a bukaresti alkotmánybíróság.
2020. szeptember 29., 15:462020. szeptember 29., 15:46
2020. szeptember 29., 15:532020. szeptember 29., 15:53
A bukaresti képviselőház baloldali többsége július 27-én a koronavírus-járványra hivatkozva fogadott el törvénytervezetet a parlamenti választási törvény módosításáról, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy immár nem a kormány, hanem a parlament hatásköre kiírni a választást. Klaus Iohannis államfő nem hirdette ki a tervezetet, hanem alkotmányossági óvást emelt ellene. A jobboldali elnök szerint sérti a jogbiztonság elvét, és érdekellentétet szül, ha a honatyák – elhúzva a választások kiírását – meghosszabbíthatják saját megbízatásukat.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott keddi határozata legfeljebb erkölcsi elégtétel lehet a parlament baloldali többsége és a tervezetet beterjesztő RMDSZ számára, a választások időpontját illetően azonban már aligha lehet jelentősége. Az alkotmányossági szűrőn kéthónapos késéssel sikeresen túljutott törvénytervezet vitatott előírása szerint ugyanis a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. Ez további körülményes jogalkotási folyamatot feltételez, amelyre nincs már idő, hiszen a 2016-ban megválasztott parlament mandátuma december 21-én lejár.
A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítottak a román pártok, a baloldali ellenzék azt remélte a voksolás halasztásától, hogy a népszerűtlen járványügyi intézkedések kikezdik a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségét. Miután egyértelművé vált, hogy a parlament nem tudja idejében kivenni a kormány kezéből a választások kiírásának jogát, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt elfogadott egy másik törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
Egyebek mellett lerövidítették a választási előkészületek időtartamát, felére csökkentették a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, lehetővé tették, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre leadni voksukat.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
szóljon hozzá!