Léteznek Romániában olyan muzulmán imahelyek, amelyekben ismeretlen vallási eszméket hirdetnek, és amelyek nem kapták meg a Romániai Muzulmán Vallás Muftiátusának engedélyét – áll abban a közleményben, amelyet a muftiátus, valamint a Török–Muzulmán Tatárok Demokrata Szövetsége és a Török Demokrata Szövetség közösen adott ki az Európát fenyegető dzsihadista támadások kapcsán.
2015. november 26., 15:312015. november 26., 15:31
A szervezetek azt kérik a bukaresti kormánytól, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet miatt szenteljen nagyobb figyelmet azoknak a problémáknak, amelyekkel a romániai muszlim közösségnek kell szembe néznie, mivel azok az egész társadalom számára súlyos következményekkel járhatnak, ha kikerülnek az ellenőrzés alól.
A közlemény rámutat: a gyanús vallási eszméket hirdető, engedély nélkül működő imahelyek jelentette problémára már korábban is felhívták a hatóságok figyelmét egy, az év elején konstancai parlamenti képviselőkkel megtartott beszélgetésen.
A muzulmán szervezetek azt javasolják, hogy Románia kövesse Nagy-Britannia példáját, ahol bezárják azokat a muzulmán imahelyeket, ahol fundamentalista eszméket propagálnak. Emellett azt is kérik, törvényben szabályozzák a muzulmán imahelyek létrehozását, mivel álláspontjuk szerint minden egyház imahelyét csakis annak az egyháznak az engedélyével szabadna létrehozni, amelyhez tartozónak hirdeti magát. Emellett a prédikációkat tartó személyeknek mind az illető egyház, mind az oktatási tárca engedélyét meg kellene kapniuk.
„Ily módon elkerülhetőek lennének az olyan helyzetek, amikor idegen vagy román állampolgárok a muzulmán közösség képviselőinek állítják be magukat, annak nevében beszélnek, és a román állami intézményeket semmibe véve szertartásokat vezetnek le” – mutatnak rá a közlemény szerzői, akik megjegyzik: mindezt azért tartották fontosnak jelezni, nehogy a franciaországi eseményekhez hasonló fejlemények következzenek be Romániában is, illetve hogy ne váljanak megbélyegzettekké a Dobrudzsában élő, muzulmán vallású törökök és tatárok.
Romániában mintegy 70 ezer muzulmán él, többségük Dobrudzsában. A hivatalos adatok szerint Bukarestben jelenleg egyetlen dzsámi van, ugyanakkor nem hivatalosan 17 muzulmán imahely működik.
Egyébként a magát Iszlám Államnak nevező dzsihadista terrorszervezet szerdán este olyan propagandavideót tett közzé, amelyben minden, az ellenük összeállt nemzetközi koalícióban részt vevő országot – így Romániát és Magyarországot is – megfenyeget.
A képeken 60 nemzet zászlaja látható, amely az Iszlám Állam elleni „globális, ördögi koalíciót” alkotja. A videó szerint az Iszlám Állam számolja a zászlókat, „amely ha eléri a 80-at, akkor – ahogyan a próféta is megmondta – a háború lángjai végül elégetnek benneteket a halál dombjain”.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!