Bár mindketten - sok más megvádolt politikushoz hasonlóan - tagadják bűnösségüket politikai leszámolás áldozatainak tüntetve fel magukat, személyes érintettségük sokak szemében hiteltelenítette a PSD-ALDE koalíció minden olyan próbálkozását, amely az ügyészi túlkapások visszaszorítására, a DNA és a titkosszolgálatok feltételezett összefonódásának korlátozására irányult.

Dragnea és Tăriceanu 2017-ben egyre nyíltabb küzdelmet folytatott a DNA megzabolázása érdekében, mivel szerintük a vádhatóság ma politikai rendőrségként működik, és hamis feljelentésekre alapozva sorra távolítja el a közéletből azokat a választói felhatalmazással rendelkező politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát háttérből irányító, obskúrus „párhuzamos állam” akaratával.

A választási kampányban beígért béremelések és adócsökkentések bejelentése után a PSD-ALDE koalíció év elején elérkezettnek látta az időt, hogy a büntetőjogot és perrendtartást is módosítsa, de politikai ellenfelei pillanatok alatt meggyőzték híveiket arról, hogy Dragnea és Tariceanu csak saját bőrét próbálja menteni és még a reményét is el akarják venni annak, hogy egyszer majd sikerül Romániában a közpénzek eltulajdonítását megfékezni, a törvényeket semmibe vevő kiváltságosakat felelősségre vonni.

és az ügyészek túlzott hatalmának korlátozását célzó intézkedéseit gyors lerohanás (sürgősségi kormányrendelet) helyett az ellenállást lépésenként felőrlő, elhúzódó hadviseléssel (parlamenti törvénymódosítással) próbálta életbe léptetni. Ez utóbbi módszer is heteken keresztül tartó tüntetéshullámot váltott ki ősszel, ezek a demonstrációk azonban egy nagyságrenddel kisebbek voltak. A Facebookon szerveződő ellenzékiek legfeljebb néhány tízezer embert tudtak mozgósítani az év eleji százezrekhez képest.

mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet, jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.

Két tüntetési időszak között a Romániában elmaradhatatlan kormányválságokra is jutott idő 2017-ben, de a társadalmat nem rendítette meg túlságosan, hogy

Az országnak azért kell most időnként új kormányfő nevét megtanulnia, mert a PSD választási sikerének kovácsa, Liviu Dragnea pártelnök priusza miatt nem kérhette magának a posztot, és kénytelen a kormány vezetését eleinte hűségesnek tűnő, de előbb-utóbb önállósulni próbáló helyettesekre bízni.

A júniusi kormányfőcserének az volt a pikantériája, hogy Grindeanu nem volt hajlandó önként lemondani, így a PSD kénytelen volt saját miniszterelnökét bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni.

ami a kormányválság elmúltával is jó ürügynek bizonyult a PSD-ALDE koalíció számára a magyar igények teljesítésének halogatására.

A következő év az 1918-as - Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó - gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumának esztendeje lesz Romániában. Kérdés azonban, hogy a 2017-ben felhalmozott belpolitikai feszültség közepette mennyire lesz ünnepi hangulatban az ország, a történelmi régiókat összekötő autópályák, a társadalmat összefogásra és építkezésre sarkaló közös célok híján nem fullad-e magyarellenes hangulatkeltésbe, nacionalista petárdák puffogtatásába a jeles évforduló.

korábban írtuk

MTI-évértékelő: az erdélyi magyarság megtapasztalta a politikai alkuk kockázatait, a magyar–román viszony sérülékenységét

Az RMDSZ és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve.