Az év elején százezrek tüntettek a szociálliberális kormány ellen
Fotó: Dan Mihai Bălănescu
Romániában a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetések és a Bukarestben egyébként megszokott kisebb-nagyobb kormányválságok jegyében telt el a 2017-es esztendő, miközben az ország az európai uniós szinten kiugró gazdasági növekedésének hozadékát nem beruházásokra, hanem a bérek emelésére fordította.
2017. december 29., 09:572017. december 29., 09:57
2017. december 29., 10:472017. december 29., 10:47
Mindennek hátterében a 2016-os parlamenti választásokat fölényesen megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és annak elnöke, Liviu Dragnea képviselőházi elnök állt. A belpolitika színpadán a PSD egyetlen komolyabb erőt képviselő ellenfele – a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről 2014-ben az ország legfőbb közméltóságává választott – Klaus Johannis államfő maradt, a választási kudarcot feldolgozni képtelen parlamenti ellenzék szerepét pedig az utca vette át.
A csaknem ötven százalékos parlamenti súllyal rendelkező PSD a PNL-ből korábban kivált, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök vezette hatszázalékos szabadelvű párttal, az ALDE-val közösen alakított kormányt januárban, a szociálliberális koalíció pártjaival pedig az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött.
Bár mindketten - sok más megvádolt politikushoz hasonlóan - tagadják bűnösségüket politikai leszámolás áldozatainak tüntetve fel magukat, személyes érintettségük sokak szemében hiteltelenítette a PSD-ALDE koalíció minden olyan próbálkozását, amely az ügyészi túlkapások visszaszorítására, a DNA és a titkosszolgálatok feltételezett összefonódásának korlátozására irányult.
Dragnea és Tăriceanu 2017-ben egyre nyíltabb küzdelmet folytatott a DNA megzabolázása érdekében, mivel szerintük a vádhatóság ma politikai rendőrségként működik, és hamis feljelentésekre alapozva sorra távolítja el a közéletből azokat a választói felhatalmazással rendelkező politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát háttérből irányító, obskúrus „párhuzamos állam” akaratával.
A választási kampányban beígért béremelések és adócsökkentések bejelentése után a PSD-ALDE koalíció év elején elérkezettnek látta az időt, hogy a büntetőjogot és perrendtartást is módosítsa, de politikai ellenfelei pillanatok alatt meggyőzték híveiket arról, hogy Dragnea és Tariceanu csak saját bőrét próbálja menteni és még a reményét is el akarják venni annak, hogy egyszer majd sikerül Romániában a közpénzek eltulajdonítását megfékezni, a törvényeket semmibe vevő kiváltságosakat felelősségre vonni.
és az ügyészek túlzott hatalmának korlátozását célzó intézkedéseit gyors lerohanás (sürgősségi kormányrendelet) helyett az ellenállást lépésenként felőrlő, elhúzódó hadviseléssel (parlamenti törvénymódosítással) próbálta életbe léptetni. Ez utóbbi módszer is heteken keresztül tartó tüntetéshullámot váltott ki ősszel, ezek a demonstrációk azonban egy nagyságrenddel kisebbek voltak. A Facebookon szerveződő ellenzékiek legfeljebb néhány tízezer embert tudtak mozgósítani az év eleji százezrekhez képest.
A PSD választási sikerének kovácsa, Liviu Dragnea pártelnök priusza miatt nem kérhette magának a miniszterelnöki tisztséget
Fotó: Liviu Dragnea Facebook-oldala
Közben eltelt az év anélkül, hogy az igazságszolgáltatást átszervező, a büntetőjog alkotmányellenes cikkelyeit módosító jogszabályok hatályba léptek volna, a PSD-ALDE koalíciónak pedig teljesíthetetlen választási ígéreteivel és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenséggel is szembe kellett néznie.
mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet, jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.
Két tüntetési időszak között a Romániában elmaradhatatlan kormányválságokra is jutott idő 2017-ben, de a társadalmat nem rendítette meg túlságosan, hogy
Az országnak azért kell most időnként új kormányfő nevét megtanulnia, mert a PSD választási sikerének kovácsa, Liviu Dragnea pártelnök priusza miatt nem kérhette magának a posztot, és kénytelen a kormány vezetését eleinte hűségesnek tűnő, de előbb-utóbb önállósulni próbáló helyettesekre bízni.
A júniusi kormányfőcserének az volt a pikantériája, hogy Grindeanu nem volt hajlandó önként lemondani, így a PSD kénytelen volt saját miniszterelnökét bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni.
ami a kormányválság elmúltával is jó ürügynek bizonyult a PSD-ALDE koalíció számára a magyar igények teljesítésének halogatására.
A következő év az 1918-as - Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó - gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumának esztendeje lesz Romániában. Kérdés azonban, hogy a 2017-ben felhalmozott belpolitikai feszültség közepette mennyire lesz ünnepi hangulatban az ország, a történelmi régiókat összekötő autópályák, a társadalmat összefogásra és építkezésre sarkaló közös célok híján nem fullad-e magyarellenes hangulatkeltésbe, nacionalista petárdák puffogtatásába a jeles évforduló.
Az RMDSZ és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!