Az Egyesült Államokban már nem tartják számon Jens Stoltenberg (balra) lehetséges utódjaként a román elnököt
Fotó: Presidency.ro
Előfordulhat, hogy mégsem kerül szóba Klaus Iohannis román államfő neve az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége (NATO) főtitkári posztjának betöltésére – értesült a The New York Times.
2022. november 07., 19:152022. november 07., 19:15
2022. november 07., 19:262022. november 07., 19:26
Bár korábban Iohannis neve is felmerült Jens Stoltenberg lehetséges utódai között, az amerikai lap most egy olyan listát tett közzé, amelyen már nem szerepel a román államelnök neve. Ugyanakkor érdekes módon négy női politikust is találni a lehetséges aspiránsok között. A lap szerint az egyik legfőbb esélyes Kanada ukrajnai származású, 54 éves miniszterelnök-helyettese és egyben pénzügyminisztere, Chrystia Freeland. Rajta kívül Kaja Kallas, Észtország 45 éves miniszterelnöke, Zuzana Caputova, Szlovákia 49 éves államfője, Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország 54 éves volt államfője és korábbi washingtoni nagykövete, a NATO volt főtitkár-helyettese,
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve.
Maga Iohannis még júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Amennyiben tényleg őt jelölnék a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a bukaresti kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás