Fotó: Cdep.ro
Kérdésessé vált Romániában, hogy megtartják-e december 6-án a jobbközép kisebbségi kormány által kiírt parlamenti választásokat, mivel a jelenlegi parlamentben erőfölényben lévő Szociáldemokrata Párt ismét a voksolás elhalasztását szorgalmazza a rohamosan gyorsuló koronavírus-járványra hivatkozva.
2020. október 15., 14:082020. október 15., 14:08
2020. október 15., 14:112020. október 15., 14:11
Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt” dolog választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.
Jogi szempontból a PSD arra alapozza halasztási szándékát, hogy a román közlönyben csütörtökön jelent meg az az alkotmánybírósági döntés a 27 oldalas indoklással együtt, miszerint
Ezt a jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament baloldali többsége, hogy elvegye a jobbközép kisebbségi kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de a jobboldali államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba.
Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára.
Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt megszavazott egy másik, azóta hatályba lépett törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
A román alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alkotmányos előírás megsértése nélkül.
Az alkotmánybíróság csütörtökön hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll – a járványhelyzet miatt – úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül (december 6-án), hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.
A parlamenti többség azonban kikényszerítheti még a választások elhalasztását: ha a megfontolásra visszaküldött törvényt egy-két nap alatt újból megerősíti, azt az államfőnek újabb tíz napon belül – tehát november 5-6-ig – ki kell hirdetnie.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!