Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A romániai lakosság 38 százaléka nem oltatná be magát a koronavírus ellen, ha a közeljövőben elérhetővé válna a vakcina – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
2020. november 12., 15:222020. november 12., 15:22
2020. november 12., 15:262020. november 12., 15:26
A telefonos felmérést szeptember 25-e és október 16-a között készítette a Larics Szociológiai Kutatási Központ, együttműködésben a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületével (ARPIM) és a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI). A közvélemény-kutatás keretében ezer személyt kérdeztek meg, a hibahatár plusz-mínusz 3 százalék – közölte az Agerpres.
21,8 százalék válaszolta azt, hogy igényelné az oltást, 8 százalék pedig abban az esetben oltatná be magát, ha alapos magyarázattal szolgálnának neki erről.
A megkérdezettek 46,25 százaléka szerint a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Japán – fordítják a legnagyobb összegeket a koronavírus elleni oltás kifejlesztésére, míg 16,78 százalék a multinacionális vállalatokat jelölte meg válaszként.
A megkérdezettek 55,24 százaléka általában véve egyetért az oltásokkal, 35,46 százalék szerint ezek csak bizonyos esetekben jók, 8,49 százalék pedig egyáltalán nem ért egyet ezzel a kezeléssel.
68,5 százalék vallotta azt, hogy egyszer sem élt oltóanyaggal az elmúlt öt övben, 11,7 százalék egy oltást kapott ebben az időszakban, 9,1 százalék 2-3 oltást kapott, 8 százalék pedig minden évben beoltatta magát. Az esetek 74,9 százalékában a háziorvos javasolta az oltást, 12,7 százalékában a szakorvos, 7,4 százalékában pedig rokonok vagy barátok.
A válaszadók 23,4 százaléka mondta azt, hogy idén ősszel szándékában áll beoltatni magát influenza ellen, míg tavaly 17,5 százalékuk kapta meg ezt az oltást.
A megkérdezettek 43,5 százaléka gondolja úgy, hogy a vakcinák hatékonyak, de nem tudni, mennyire biztonságosak, 33,7 százalék hatékonyaknak és biztonságosaknak tartja az oltásokat, 14,5 százalék véli úgy, hogy a vakcinák nem olyan hatékonyak és nem is olyan biztonságosak, mint ahogy állítják, 4,5 százalék pedig semmilyen szempontból nem tartja jónak ezeket.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!