Nem tágítanak. Közös asztalnál a három nagy tanügyi szakszervezet vezetői a román kormány minisztereivel
Fotó: FSLI/Facebook
Az oktatási szakszervezetek vezetői a hétfői egyeztetésen azt kérték a kormánytól, hogy az új közalkalmazotti bértörvény január elsejei hatályba lépéséig a tanügyi alkalmazottak fizetésének kiszámításakor a jelenlegi bérrácsban szereplő szorzókat ne 2500 lejre, hanem az országos minimálbérre, 3000 lejre alkalmazzák. Közölték, hogy minél előbb választ várnak javaslatukra a kormánytól.
2023. május 29., 21:092023. május 29., 21:09
2023. május 29., 21:272023. május 29., 21:27
A szakszervezeti vezetők bejelentették azt is, hogy nem mondanak le a keddre tervezett tiltakozó felvonulásokról, és felkérték Klaus Iohannis államelnököt, hogy fogadja őket, és közvetítsen a tanügyi alkalmazottak és a kormány közötti konfliktusban. A hétfői tárgyalások végén a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu a sajtónak elmondta: elismételték a kormány képviselőinek, hogy fizetésemelést kérnek még az új közalkalmazotti bértörvény január elsejei hatályba lépése előtt. Emellett elvárásuk szerint a kormánynak egy jogszabályban kell rögzítenie, hogy
Hozzátette: abban állapodtak meg, hogy a munkaügyi miniszter továbbítja a javaslatot a kormányfőnek és a koalíció vezetőinek, és várják a kormány mielőbbi visszajelzését. Hăncescu tájékoztatása szerint abban is megegyeztek, hogy elkezdik a tárgyalásokat a kormánnyal az új közalkalmazotti bértörvény bérrácsairól. Hangsúlyozta azonban, hogy a szakszervezeti tagok mindenekelőtt elvárják egy olyan jogszabály elfogadását, ami szavatolja a fizetésük növelését az általuk kért módon.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a tárgyalások után leszögezte: a kormánykoalíció vezetőinek dönteniük kell a szakszervezeti szövetségek két javaslatáról. „Mi nem szeretnénk folytatni a tiltakozó akciót, azt szeretnénk, hogy minél előbb visszatérjünk a katedrához, de mindez attól függ, hogy a kormánykoalíció milyen gyorsan hozza meg a döntést” – idézte az Agerpres hírügynökség Nistort. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy megtartják-e a keddre tervezett tiltakozó felvonulásokat, Nistor igennel válaszolt. )A keddi tiltakozó felvonulásra mindenképpen sor kerül. Jelenleg nincs okunk lemondani róla” – jelentette ki.
Anton Hadăr, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a felsőoktatásban dolgozóknak a közoktatási alkalmazottakéhoz hasonló igényeik vannak. Azaz egy pályakezdő egyetemi oktató fizetése ne legyen kisebb az országos bruttó átlagbérnél, a nyugdíjazás előtt álló egyetemi tanárnak pedig ugyanakkora fizetése legyen, mint egy kórházi sürgősségi osztály főorvosának. „Ezek a dolgok ismertek, és még a Világbank is egyetért velük. Tehát ne mondogassák, hogy a Világbanktól függ, konzultálniuk kell az intézménnyel. A bérrácsok tervezeteinek nagy része Budăi miniszter úrnál van már, és arra várunk, hogy ő továbbítsa azokat az ország irányítóinak. Várjuk, hogy politikai döntéssel elfogadják, különben a konfliktusok folytatódni fognak. És láthatták, hogy ma a felsőoktatásban dolgozók is megmozdultak. Temesváron 500 ember tüntetett. Holnap Kolozsváron is sokan fognak kimenni a felvonulásra” – nyilatkozta Hadăr.
A szakszervezeti vezetők azt is elmondták, hogy a követeléseiket rendező intézkedéseket már júniustól alkalmazni kell, mert a késlekedés csak súlyosbítani fogja a válságot. „Nem értettük meg, hogy miért szüneteltette a kormány három napig a tárgyalásokat. Péntektől hétfőig megvitathatták volna az intézkedéseket, megtalálhatták volna a megoldást, mivel már ismerték a szakszervezeti szövetségek követeléseit” – mondta Nistor.
Arra a felvetésre, miszerint egyes sztrájkoló tanárok részt vesznek az érettségi vizsgára való beiratkozás folyamatának lebonyolításában, a szakszervezeti vezető azt mondta, hogy ez a pedagógusok önálló döntése. „Senki sem kényszeríthet rájuk abszolút semmit. Talán értékelni kellene, hogy a sérelmeik ellenére tettek egy bizonyos gesztust, de a döntéshozók ne alapozzanak örökké a tanárok megértésére. Tisztelettel felhívom a figyelmet arra, hogy a pedagógusok, a kisegítő tanszemélyzet és a kisegítő személyzet többsége sztrájkol” – tette hozzá a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ligia Deca tanügyminiszter azt ígérte hétfőn, hogy egyetlen tanuló tanulmányi helyzete nem marad lezáratlanul, és az összes nyolcadikos, illetve végzős diáknak lehetősége lesz vizsgázni.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!